Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 10. szám - Kemény Gábor: Európai kultúra Szarvason a XVIII. században
438 Kemény Gábor: Európai kultúra Szarvason a XVIII. században. amikor itthon gazdasági iskolát alapít, még arra is szakít időt, hogy Mayer könyvének hatása alatt külföldi tanulmányútra menjen. Minél fejlettebb viszonyokat lát külföldön, annál jobban fáj neki az itthoni elmaradottság. Önéletrajzában írja : „Leírhatnék én itt mindent, amit ott láttam, de ki ■ fogná ezt elhinni Magyarországon? Magam sem akartam hinni, amíg nem láttam. Azért utaztam Szarvasról Kupferzellbe. Ott láttam a kupferzelli földmívelők jólétének forrását s vagyonuknak szép gyümölcseit. S azt mindenki megtehetné, ha értene hozzá, de ki fogja arra megtanítani a mi földmívelőinket. . . Kupferzellben már 26 év előtt annyi világosság volt — és nálunk? — még most is egyiptomi sötétség uralkodik ! ! — és meddig fog még e siralmas állapot tartani?“ A történeti keret adva volt. Tessedik megértette a kor szavát. A parasztság helyzete a XVIII. században az Alföldön különösen elszomorító volt. Szegénység, elmaradottság volt itt. Szerte a világon új erők formálják át a viszonyokat, nálunk a merev rendiség állja útját a polgári fejlődésnek. Az áttörés csak úgy sikerülhet, ha az új társadalmi törekvéseket a nemzet belátó elméi támogatják. Az új természeti erők, melyeket felfedeztek, itt is más termelési viszonyokat követeltek. Ezt érzi Tessedik, aki tisztában van a lehetőségekkel, a fejlődés követeiményeivel. Ezért agitál Írásban, könyvekben elsősorban termelő munkával. Gazdasági újítás, a cura pastoralis újszerű gyakorlata és a társadalmi megújulást biztosító iskolareformok — ez a három nagy feladat egybefonódva jelenik meg Tessedik életmunkájában. A régi gazdasági keretek meginogtak, az elnéptelenedett Alföldre oláhok, tótok, németek, szerbek húzódtak, de a többtermelésről nem lehetett szó. Ehhez a szociális hátteret magának Tessediknek kellett megteremteni. A felfedezések és találmányok nyomában új fejlődés indul, nemzetközi piacok nyílnak meg, kollektív gyártásra van szükség. Ehhez teremti meg Tessedik legalább az átmenetet. A szarvasi földesúrtól hat hold földet kap kísérleti célokra, gazdasági és ipariskolát alapít, a növendékek száma néhány év alatt 900-ra nő. Itt Tessedik a munka kollektív szellemét teremti meg, de a dolgozók egyéni hasznát is biztosítja, tehát a kezdődő kapitalizmus előnyeit érvényesítette annak hátrányai nélkül. Munkatervet csinál, mely a gyermekek munkáját se nélkülözhette, s mégis távol volt a kihasználástól. Gazdasági kísérletei, talajjavítási munkái, kertészeti, szőlőművelési, fásítási akciója (a lucernát, akácfát ő terjesztette el nálunk), selyemtenyésztés, cukorgyártás, méhészet a jólét és gazdagodás oly nagy lehetőségeit nyitják meg egy elesett nép előtt, és mily tragikus : a helybeli társadalom szóvivői, elsősorban féltékeny paptársa mégis felforgatónak bélyegzik. Tessedik optimista volt ezekkel a támadásokkal szemben : hitt az emberi jóságban, hitt a haladásban. Tessedik éles elméjére vall, hogy nálunk először ismerte fel az
