Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 10. szám - Kemény Gábor: Európai kultúra Szarvason a XVIII. században
Kemény Gábor: Európai kultúra Szarvason a XVIII. században. 1.'57 presszióira, a mienktől eltérő viszonyokra, és nem fut meg a lehetetlennek látszó helyről, hanem egy egész emberéletre való tervet dolgoz ki : hogyan emelje ki a nyomorból és tudatlanságból ezt a szegény parasztságot. Diákkora óta tudatosan épült benne egy új világ tervrajza. Debrecen, Erlangen, Jena, Lipcse, Halle, Berlin gazdagon termékenyítik meg lelkét. Debrecenben, hova Pozsonyból magyar szóra ment, a tudós Hatvani professzor tanítványa, tőle tanul természettani ismereteket, Erlangenben a gyári ipar és művészet bilincseli le, tanul teológiát, orvostudományt, anatómiát és tanulmányozza a közélet intézményeit is. Az árvaházak alapítása, vízszabályozás, a berlini csatornázás, a charlottenburgi erdőtermelés épúgy érdeklik, mint az elméleti stúdiumok. Az elméleti tudást már fiatal korában az élő életre vonatkoztatja, ez a harmónia determinálja munkavágyát, ez a valóságérzék már elárulja a későbbi szociálpedagógust, a céltudatos nemzetnevelőt, aki nemcsak akkor neveli népét, mikor a maga munkájával ad rá példát, de akkor is, mikor templomi könyörgéseiben az emberi kötelességekről mond praktikus tanácsokat. Nemcsak az egyéni élmények, de a történelmi események, a társadalmi fejlődés is determinálják Tessediket. Enciklopédikus feladatok állnak elő, s ezeket csak átfogó elmék tudják megoldani. Előzmények nélkül semmi sem születik a földön, s a XVIII. század korrajza, mint eszmei háttér nélkül Tessedik munkáját sem lehetne megérteni. A Rákóczi-kor után új történelmi fordulat áll be Magyarország életében : az uralkodó hatalom és nemesi rend kiegyezik, az abszolút királyság kialakul, a négyszázéves magyar ellenállás megszűnik, a kiskirályságoknak vége. Nyugaton a hasonló történelmi változásokkal együtt járt a polgári társadalom kialakulása. Nyugaton új társadalmi rend fejlődik, a kapitalizmus rendje, mely elsodorja a fejlődés útjából a középkori feudalizmus korlátáit. Ez a fiatal társadalmi rend tele van életvággyal, a produkció lendületével, rejtett erőket hoz mozgásba, gépekkel, vízierővel dolgozik, új emberi energiákat, friss szellemi erőket állít szembe a maradisággal. Nyugaton a megváltozott termelő erők szétfeszítik a régi gazdasági rend kereteit, mert ott az alulról jövő társadalmi nyomás, az életfejlődésre törő önérzetes polgári tömegek elősegítik ezt a fejlődést. Nálunk más a helyzet : itt a lendületes kapitalista fejlődés a XVIII. sz. végén még nem kezdődik meg. A változásra lassan váró és lassan megérő magyar társadalomban egyes emberekre jut ez átformáló hivatás. Ezek az egyesek aztán a fejlettebb nyugati társadalmak ismeretétől megtermékenyülve titáni munkát végeznek. Az Alföld szellemi életében Tessedik végezte először ezt a titáni munkát. Tessedik, Széchenyinek ez a fanatikus előfutára, aki épúgy megismeri külföldön a nagy technikai alkotásokat, a vízszabályozás csodáit, és épúgy szembeállítja azokat a mi tiszavidéki pusztáinkkal,
