Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 10. szám - Kemény Gábor: Európai kultúra Szarvason a XVIII. században
436 Kemény Gábor: Európai kultúra Szarvason a XVIII. században. meggyőződhetünk arról, hogy itt müveit gazdák kitermeléséről van szó, olyanokról, amilyenekről egyszer Széchenyi álmodott. Az álmok sem újak a nap alatt, és Széchenyi Istvánt nemcsak az álmodásban, de a cselekvésben is megelőzte Tessedik, ki nemcsak a róla elnevezett Gazdasági Intézetnek volt a szellemi őse, de egyben a gazdasági reformoknak egyik legelső megértője és megvalósítója Magyarországon. Izgató kérdés : melyek azok a lelki kvalitások, melyek Tessedi- ket a nemzetnevelés hivatására és munkájára előkészítették olyan időben, mikor a nála fiatalabb Festetics és Berzeviczy még gyermekcipőben jártak, s mikor a magyar talaj még egészen nyers és töretlen volt erre a munkára. Egyéni élmények, a történelmi háttér ismerete, a szociális környezet és körülmények higgadt felmérése, új társadalmi perspektíva teszik Tessediket oly nagy nevelővé, akitől még ma is lehet és kell is tanulni. Tessedik az új idők határán élt, s a korváltás nagy élményét teljes erejével átérezte. Töviről-hegyire ismerte korának társadalmi jelenségeit, tud disztingválni, tud rendet teremteni az irányzatok között, s a racionalizmus elvont századában is van benne annyi konkrét ráció, hogy csak azokat a gondolatokat veszi át, melyeket az adott helyzetben, az adott körülmények között meg lehet való- sitani. Realista és humanista egyszerre, nem szavakkal forradalmasító, de tettekkel szug'geráló egyéniség. Nehéz családi körülmények közt éli át gyermekkorát : fiatalon árvaságra jut, s mint nevelő segít édesanyja anyagi helyzetén, s bővíti a maga ember- és világismeretét. A gyermekkori nélkülözések, ifjúkori tapasztalatok, a hazai és külföldi utazások megmutatják neki a reális tennivalókat, és missziós lelkülete ösztönzi arra, hogy realizálja elgondolásait. 1867-ben Szarvasra került papnak, egy istenhátamögötti elhagyatott községbe, ahol ebben az időben nyomor, babonaság, tudatlanság uralkodik. Elődje Markovitz Mátyás komoly, tudatos munkával próbált civilizációt teremteni ezen a pos- ványos talajon. Az ő munkáját folytatja Tessedik olyan községben, ahol az iskolázás teljesen elhanyagolt, 300 gyermek tanul együtt a török fürdőben, ahol a pokolvart kocsikenőccsel gyógyítják, ahol az égiháború ellen harangzúgással védekeznek, ahol az építkezés primitív, az életmód egészségtelen, a földművelés kezdetleges. A derék Markovitz Mátyás elkezdte írni Szarvas történetét a múltban és az ő idejében, s ezeket folytatta a helyébe került fiatal lelkész, Tessedik Sámuel. A Szarvasi Nevezetességekből, mely Nádor .Jenő fordításában most hagyta el a sajtót, félelmetesen bontakozik ki az alföldi korkép a XVIII. századból, a török kiűzése után.1 Idekerül a fiatal Tessedik, és visszagondol utazásaira, bőséges im1 Tessedik Sámuel; Szarvasi nevezetességek, azaz: Szarvas mezőváros Gazdasági Krónikája. Magyarságtudomány Könyvtár 1. sz. Bp. 1938.
