Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 10. szám - Kemény Gábor: Európai kultúra Szarvason a XVIII. században
Kemény Gábor: Európai kultúra Szarvason a XVIII. században 435 vagy tudatalatti megnyilatkozásait. Valóságban csak most kezdődik meg az új szintézis kora, mely nem lát többé öncélt a lelki kvalitások különválasztásában, hanem a differenciált tulajdonságokból felépült egyént azáltal akarja igazán emberré nevelni, hogy szervesen belekapcsolja az egységes élet folyamatába. Amit a XVIII. század nagy gondolkodói ösztönösen megérezték és — mint Tessedik példája is bizonyítja, környezetükkel dacolva is megvalósítani törekedtek, azt t. i. a környezetbe való harmonikus belenevelést a XX. század pedagógiája akarja tudatosan elérni. A mi pedagógiánk — az elméleti és gyakorlati ismeretek nagyobb felvértezettségével, a biológia, gyermektanulmány, orvospedagógia, képességvizsgálat, individuálpszi- chológia, pszichoanalízis, szociológia stb. termékenyítő szempontjaival gazdagodva — nem akar egyebet, mint igazolni a XVIII. század teremtő eszméit. Ez az igazolás természetesen nem visszatérést jelent egy letűnt kor primitívebb állapotához, hanem előrehaladást az embernek ma már jobban kiismert egyénisége alapján. Ez az igazolás köti össze Tessedik szellemét a mi korunkkal, s ez az összefüggés teszi érthetővé, hogy ma Tessedik sokoldalú társadalmi munkájában az újkori pedagógia természetes alapvetését látjuk, alapvetését annak a pedagógiának, mely igazán az életnek akar nevelni, mert kerüli az elvontságokat, mely a környezethez alkalmazkodik, s mely a magyar szellem sajátos erőit a mezőgazdasági kultúra talaján akarja kivirágoztatni. Nem véletlenség, hanem életösztön útmutatása volt, hogy az összeomlás után a múlt értékeit kutatva eljutottunk Tessedik elgondolásaihoz. Megtanultuk tőle, hogy a boldogulás feltételeit nemcsak a külső körülményekben kell keresni, hogy azok közelebb vannak, mintsem hinnők : a földben, melyen élünk, a vizekben, melyek azt öntözik, józanságunkban, műveltségűnkben, mellyel a föld, víz, napsugár, éghajlat adományait fel tudjuk használni. Ez a meggyőződés Tessedik magvetésének késői termése gyanánt ma már mind jobban hódít, öntözéssel, talajjavítással gyarapítják évről-évre a magyar föld terméseit s a gazdasági kultúránkat közéj) és felső gazdasági intézetek és a közgazdasági egyetem vállvetve erősítik. Ennek a szellemnek gyarapodását jelképezi a Tessedik nevéről elnevezett Középfokú Gazdasági Tanintézet is, mely mint büszke önérzetes munkatárs áll szemben Szarvason az evangélikus Vajda Péter-Gimnáziummal. Az elméleti és gyakorlati tanítás részére bőséges eszközök állanak ez intézet rendelkezésére. Az előadásokon kívül növénytani, vegytani, állattenyésztési laboratóriumok, gyüjteményházak, meteorológiai állomás és könyvtár teszik termékennyé a tanulók elméleti munkáját. A tanintézet 440 kát. hold gazdasága, 7 kát. hold kísérleti telepe és botanikus kertje, 3 kát. h. bolgárkertészete, 12 kát. hold faiskolája és gyümölcsöskertje, 1 kát. h. szőlője viszont a gyakorlati oktatás céljait szolgálják. Ha még külön megemlékezünk az intézet sportköreiről, fürdőházáról, zenekaráról, a növendékek gazdasági, gépészeti, méhészeti gyakorlatáról, könnyen í
