Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 9. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
Belföldi és külföldi lapszemle. 42(5 a testbe, s így lett bűnössé : a Megváltó — Isten egyik emanációja — a Túlvilágról leszállva megszabadítja, az idők végén a lelkekkel együtt felszáll oda, hogy az egység Istenben ismét helyreálljon. A görögségben különösen az új-pythagoreizmus és új-platonizmus állnak gnósztikus hatás alatt. De Rómába is elér Kelet szelleme : a keleti babona (superstitio), bűntudat, pokoltól, végítélettől való félelem ellen küzd már Lucretius. Ám érdekes, hogy nemcsak az alsóbb néposztálynál, de Cicerónál is érezhető keleti hatás. A test és lélek duálizmusa s a test és anyag leértékelése jelentkezik a Tusculanae Disputationes, Somnium Scipionis-ban, valamint Sallustius két főműve prooemiumaiban. Cicero számára rejtélyesebb az, hogyan lakozhatik az isteni lélek a tőle idegen testben, mint az, hogy égi honába visszatér, s ott önállóan létezik. (Tűse. 1, 51.) A sublunáris szféra a Rossznak székhelye, már Vergilius Aeneisének VI. É.-ben. A „tisztító utazás az elemeken át“ (u. o.) valódi keleti misztérium-motívum, mely egészen Mozart varázsfuvolájáig eljut. De különösen keleti hatásra vall a IV. ecloga : a Megváltóban való hit betörése a császári Rómába. Igaz, hogy későbbi műveiben (Georgica, Aeneis) e megváltó Augustus lesz, így a klasszikus költő kimenekül az orientális misztikából. De Augusztus és köre véglegesen nem akadályozhatta meg Kelet betörését. Augustinus koncepciója a két ,,civitas“-ról a manicheus-iráni duálizmus hatását mutatja. Számtalan úton jutottak „mágikus“ elemek a német kultúra szívébe is, így a Szíriái eredetű gregorián-ének által. Nyugati és keleti szellem krízise ma is jelen van : a bolsevizmusban — a maga univerzalizmusá- val — Kelet fenyegeti az európai szellemet. Végül H. Oppermann cikke : „Die alten Sarachen in der Neuordnung des höheren Schulwesens“ az új Németország nevelői célkitűzéseit ismerteti. Hitler elgondolásához híven a szellem túlértékelése helyett testet és lelket természetes egységükben tekintik. Sőt már a testet értékelik túl, midőn Hitler szerint „a nevelés első feladata makkegészséges test kitenyésztése ; csak másodsorban jön a szellemi képességek fejlesztése : elsősorban itt is a jellemképzés, akaraterő nevelése, s csak utolsónak a tudományos iskolázás.“ Mindezen ele^ mek görög, platoni szerves egysége helyett ismét szétbontást látnak : ezúttal a szellem rovására. De céljuk nem is harmónikus ember-képzés, hanem a nemzeti szociálizmusban gyökerező németek képzése. Az antikvitással való foglalkozást is azzal indokolják, hogy senki sem oldhat meg önállóan feladatokat népe számára, ha nem tudja népe sorsát és jellegét másokkal való összehasonlítás útján megérteni. S a németségnek más a helyzete Rómával, mint Görögországgal szemben. A germán népi öntudat első ébredése abban állt, hogy lerázta a római jármot. Ók rombolják szét az Imperiumot, s vetik mega nemzeti államokon felépülő Európa alapját. A német öntudatraébredés mindig Róma s annak román —- katolikus örökösei ellen való protestálásban nyilvánul. A római imperium és katolicizmus azon koncepciója, mely a latin népiségtől elszakadva egy univerzális, fajiság-fölötti kultúrában akarta a népeket egyesíteni, a németségnek idegen : a nemzeti szociálista birodalom szívéhez a régi köztársaság latin parasztsága áll közel. A görögségben ellenben a németség önmagára talál. A gimnasztikusan és múzsaian képezett, államhoz kötött görög — érzésük szerint — ővelük rokon. Ám jellemzően Athén mellett Spárta megismerésére helyezik a fősúlyt. Tyrtaios énekeivel akarják Spárta eleven életét újjáébreszteni. Róma irodalmában - a jelen tantervvel szemben — nagyobb súlyt kíván vetni Augustus korának nagy klasszikusaira : hiszen ez a kor az ősi latin Róma nemzeti erőit akarja feléleszteni, szemben a hellénizmus nemzetközi, „katolikus“ világ-civilizációjával... Kunszentmiklós. Kövendi Dénes.
