Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 9. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
Belföldi és külföldi lapszemle. 421 való kiterjesztésében, a fokozottabb fogalmazástanítás s stílusképzés bevezetésében jelentkezik, a tananyagban pedig a stilisztika, retorika és poétika terén mutatkozik. 3. A harmadik szempont azt kívánja a gimnáziumtól, hogy szelekcióképes legyen. „Ha mi a tanításunkat a szelekció elvégzésére alkalmassá akarjuk tenni, akkor anyagunkat minőségben, nem pedig mennyiségben kell emelni.“ Hogy ez a minőség kialakulhasson, az már a tanárképzés feladata. Azonban az új tanterv megváltozott tananyaga is magasabb igényeket támaszt. így az V. o. anyagának egy része olvasmányok segítségével szellemi életünk történeti szemmel való meglátására készít elő. A VI. o.-ban Vörösmarty, Petőfi, Arany és Jókaival a középpontban „az írói mű életének megismerésével készülünk fel a történeti fokra, a VII. és a VIII. osztály irodalomtörténetére“. 4. A nevelés követelményeinek érvényesítése. Ez a nevelői munka a fokozottabb nemzetnevelés jegyében kell, hogy folyjon. Legalul megfigyeltet emberi és magyar vonásokat, néhány eszményt, majd mindezt a „hős“, a „nagy ember“ köré csoportosítja. Később a népi közösség élményét készítjük elő. „Az V. osztályban a magyar sors nagy kérdéseire figyeltetünk, a VI. o.-ban a nagy írók életén és művein át az egyéni lélek problematikájában megyünk neveltjeink segítségére. Legfelül beállítjuk őket a történeti folyamat teljes áramlásába..., s végül rávezetjük őket a mai magyar élet sínéire.“ A tant érv és utasítás csak kezdő lépés a magyar nyelvi és irodalmi nevelői oktatás megújhodása felé, „a befejező lépést a tanítók és a nevelők teszik meg“. Magyar Középiskola. 1938. 7. sz. Kováts Gyula : „A középiskola és a tanárság helyzete Olaszországban.“ Olaszország új közoktatási alkotmánya a nagynevű filozófus-miniszter, Gentile alkotása (1923). A tanügyi közigazgatás egyszerűsítésére 19 tankerületi főigazgatóságot szervezett. Ezeknek vezetői teljesen önállóan intézkednek az elemi, közép- és szakiskolák ügyeiben. A kisdedóvó és öt évig tartó elemi iskola fölé a középiskolák gazdag sora helyezkedik. (Előkészítő szakiskolák, tanítóképző, műszaki iskola, amelyre az ötféle elágazású műszaki intézet épül, gimnázium, klasszikus és természettudományi líceum felső tagozattal.) Az iskolafajok tanterveinek főbb jellegzetes vonásai az erősen humanisztikus irány (latin még a műszaki iskolákban is), az erős filozófiai képzés és a művészettörténet fontos szerepe. Mindez az olasz lélek és műveltség sajátosságaihoz igazodik. Az egységesebb szellemi és lelki irányítás érdekében a rokon tárgyak fokozott mértékben egy tanár kezében vannak. A szelekció kérdését a szigorú felvételi, osztályozó és érettségi vizsgálatok oldják meg. Módszer tekintetében teljes szabadság uralkodik, az olasz nép hajlamainak megfelelően azonban a retorikai előadás- és közlésmód jut legtöbbször érvényre. Az állami iskolákban általában koedukációs alapon folyik az oktatás. Osztályfőnöki intézmény nincs. Az ötórás oktatás közben csak egyetlen 10 percnyi szünetet tartanak. Az állam- polgári, jellem- és testnevelés a középiskolával párhuzamosan a „Balillá“- ban folyik, és mintegy kiegészíti a Gentile-törvény ezirányú hiányait. — A tanárképzés az egyetemek bölcsészeti karán és az egyetemi rangra emelt tanárképzőintézetekben folyik. A gyakorlati tanárképzést a gentilei „horror didacticae“ szellemében megszüntették. A rendes tanári állások elnyerése állami versenyvizsga alapján történik. A kiváló tanárokat tiszteletbeli rangsorba veszik fel, ami soronkívüli előlépésre és igazgatói állások elnyerésére jogosít. A kezdőfizetések elég magasak, a további emelkedés lassú. Magánórák adása megengedett. Általában lelkes hivatásszeretet, idealizmus jellemzi az olasz tanárságot. Pannonhalmi Szemle. 1938. 3. sz. Vanyó Tihamér : „Szent István szól hozzánk...“ Országalapító nagy királyunk lelkiségének boncolása közben fokról-fokra kimutatja, hogy töretlen nagy egyénisége miként tanít meg bennünket a világi életben való helyes keresztyén magatartásra : „legyünk vallásos bensőségtől áthatott, cselekvő, küzdő, harcos, az életet keresztény módon alakító egyéniségek“. Minden igaz magyarnak leikébe kellene vésnie a sorok írójának tömören összefoglalt kiáltását : „Szent István király szól hozzánk I Arra int, hogy Istennel és a világgal szemben elfoglalt helyzetünkben a cse
