Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 9. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
422 Belföldi és külföldi lapszemle. lekvő vallásosságot képviseljük; hogy polgári életünkben a korszerű és szociális haladás embereivé váljunk : hogy fajtánk és nemzetünk oszthatatlan egységéért, dicső katonai küldetéséért és életerős fejlődéséért minden áldozatra készek legyünk 1“ Magyar Tanítóképző. 1938. 6. sz. Padányi-Frank Antal : „Vezérgondolatok a líceum részére.“ A líceum feladatai alapján és azokra a hivatásokra való tekintettel, amelyekre a líceum közvetve előkészít, az általános utasítás vezérgondolatait a szerző a következőkben foglalja össze. I. Egészséges világnézet. Ez minden hivatás jó betöltésének feltétele. Két alappillére a vallásos és nemzeti gondolat, két egymással szerves egységet alkotó érték, mely magában foglal minden más értéket. Ennek jegyében úgy kell nevelnünk növendékeinket, hogy azok majdan egész magyarként töltsék be hivatásukat. II. A művelődési anyag kiválasztása. A minőségi kiválasztásnál a líceum célját tartsuk szem előtt. Mennyiségileg a „keveset, de jól“ elvét érvényesítsük. III. A művelődési anyag átadása a legjobb módszerrel történjék. 1. Logikai cél. Lássa meg a tanuló a logikai összefüggést. Az ismeretanyag elsajátítása csak egyéni feldolgozás alapján lehetséges. Csak az ilyen munkában rejlő egyéni állásfoglalás biztosítja a helyes fogalomalkotást, a világos, ítélő-, következtető- és megkülönböztető-képességet. 2. Erkölcsi cél. A megértéshez szükséges személyes állásfoglalás egyszersmind erkölcsi törekvés is. Az élmény pedig nemcsak a megértést segíti elő, hanem érzelmi és akarati gazdagodást is jelent. 3. Esztétikai cél. Minden tárgy keretén belül fejleszthetjük tanítványaink ízlését. A szép tartalmi vonásai közül külön ki kell emelnünk az erkölcsösséget. A szép formai vonásai közül az egység jelentse a világnézet egységét is. Mutassunk rá a logikai, erkölcsi és esztétikai érték szoros kapcsolatára. 4. Tárgyi cél. Az átéléssel kapcsolatos megértést kövesse a megerősítés. IV. A gyakorlatiasság. Ez nem jelent anyagiasságot, hanem valóságos feladatoknak eszményi szellemben való megoldását. Fokozottan fontos ez a leánynevelésben. V. A gyermek felé való fordulás. Nem az elméleti gyermektanulmányon, hanem az élő gyermek megismerésén van a hangsúly. A gyermek iránt való érdeklődést egyetemesebbé kell tennünk, mert sorsdöntő a nemzet jövőjére, hogy jobban készüljünk elő a gyermekek iskolai és családi nevelésére. VI. Az ifjúság felé való fordulás azt kívánja, hogy tanításunk középpontjában ne a tantárgyat, hanem a növendéket lássuk. Bennük kell a kitűzött célunkat elérnünk. VII. A felnőttek felé való fordulás. Törekedjünk arra, hogy az ifjúság a magyar embert, a magyar népet lényegében megismerje, emberismeretre tegyen szert, és tanuljon meg az emberekkel bánni. Ébresszük fel benne a vágyat, hogy majdan valósítsa meg a legszebb, legigazságosabb társadalmi életet, a legtökéletesebb nemzeti közösséget. VIII. Az önmagunk felé való fordulás a tanár befelé való tekintését jelenti. Az utasításban hangoztatott elvek csak akkor valósulhatnak meg, „ha azokat előbb a tanár önmagában életrekeltette.“ Kereskedelmi Szakoktatás. 1937—38. 9. sz. Bíró Lajos : „Mit várunk a kereskedelem képesítéshez kötésétől?“ A kérdés törvényes rendezésének előkészítő munkája 1937 nov. 7-én indult meg. Törvényeink szerint a kereskedés ma még szabad ipar, vagyis az önállósuláshoz elég az önjogúság és az erkölcsi megbízhatóság igazolása. A képesítés bevezetése azt jelentené, hogy ezen kívül meghatározott iskolai végzettséget, tanonci és segédi szakbavágó gyakorlatot, a segédlevél megszerzését és esetleg külön szakvizsgálat letevését is igazolni kellene. Célja a szakmai színvonal emelése, de ezzel együtt a túlzsúfoltság és kereskedelmi kontárkodás megszüntetése, tehát önvédelem is. Közismert, hogy kereskedőtársadalmunk állásfoglalása a képesítés bevezetésével szemben megoszlik. „A kereskedői pályára való szakképzést s a fennálló iskolák munkáját hatékonyan csak a képesítés bevezetésével lehet szolgálni.“ Azonban „üres szólam marad a kereskedői pályára való szakképzést támogató ígéret mindaddig, amíg az erre szolgáló iskola sikeres elvégzését az önállósulás előfeltételévé nem teszik 1“ A kereskedőtanoncoktatás rákfenéje a beiskoláztatás kérdése. Sok feladat vár itt megoldásra, sok visszás helyzet a megszüntetésre. Amint a cikkíró sorra rávilágít ezekre a kérdésekre és megoldási lehetősé
