Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 9. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
420 Belföldi és külföldi lapszemle. honnan vett — két írásállat (Graptolites) képe, a 95. ábra legendájába „hegy- séggyűrői“ helyett „hegységgyűrűi“ stb. Mindezeket kénytelen voltam a tankönyvírás érdekében és könyvünk mentségére megírni. Azért pedig, hogy megjegyzéseim a Protestáns Tanügyi Szemle lapjain megjelenhettek, a Szemle tekintetes szerkesztőségének ezúton is hálás köszönetét mondok. Dr. Hoffer András. BELFÖLDI ÉS KÜLFÖLDI LAPSZEMLE Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny. 1938. 8. sz. Kari János : „A Harmadik Birodalom törekvése a biológiai oktatás terén.“ A mai Németország a világnézetében oly fontos szerepet játszó biológiát a kutatás és oktatás terén is nagyobb figyelemben kívánja részesíteni. A mai biológia már nem leíró tudomány. Oknyomozó és elemző eljárásával megváltozott kutatási • módszere és ezen alapuló szemlélete is. Jellemzi állandóan egészre való beállítottság és alaptétele: a biológiai egész mindenkor több,mint alkotó elemeinek puszta összege. Az ezen alapuló természetszemlélet pl. az erdőt önszabályozó életegységnek tekinti. Ebben az életszemléletben és a Harmadik Birodalom államszemléletében sok a közös vonás. Az állam élő szervezet, az örök élettörvények rá is vonatkoznak. Alkotó elemei, az emberi egyedek nem öncélúak, cselekvéseik kell, hogy az egyén feletti egész érdekét szolgálják. Ezeket az éllettörvényeket helyesen megismerni, szerintük élni az első állam- polgári kötelesség. Ebből az államszemléletből szinte szervesen következik, hogy az élettudomány a történelem, irodalom és földrajzzal együtt törzstantárggyá lett. Tananyagának kiszemelésében és elrendezésében új szempontok érvényesültek. A középiskolák alsó tagozatán a biológiai oktatást az élet- közösségekkel akarja kezdeni (falusi udvar, kert, rét, tó stb.). Kezdőfokon ezeknek csak emlős és madárvilágát és fontosabb virágos növényeit mutatják be. Hangsúlyozzák a termelés fokozhatóságának föltételeit és az értékesítés során a falu és város egymásrautaltságát. Később ugyanezen életegységek gerinctelen állatvilága és a kártevők elleni küzdelem szerepel az oktatásban, és fokozza a szülőföld szeretetének elmélyítését. Gyakori kirándulások, iskola- kertek, gazdasági vonatkozású kísérletek fejlesztik a megfigyelőkészséget. A középső tagozat magasabb célkitűzése : sejttani ismeretek és növénytani kísérletek útján az öröklés folyamatának megismerése. Mindez csak előkészület a középiskolai élettudományi oktatás betetőzéséül szolgáló embertanhoz. Ez elsősorban fajismeret. Családfák tanulmányozása az öröklődő tehetségek szempontjából, néppusztító betegségek (pl. egyke) és ezek gazdasági, élettani és erkölcsi okainak megvitatása képezik a tananyag egy részét. „Tehát igazi élettudományi önismeretre, lényegismeretre tanít.“ „Benne szerencsésen találkozik a politika az újkori didaktikával és a biológia legújabb kutatásainak eredményével.“ 9—10. sz. Kerecsényi Dezső : „A gimnáziumi új magyar tanterv elvi háttere.“ Az elmúlt félszázad középiskolai újításai a magyar nyelv és irodalom tanítási anyagát és beosztását alig érintették. Ennek az állandóságnak előnyei mellett lassan a hátrányai is mutatkozni kezdtek : a megmerevedés és elmaradottság és lassanként szakadék jött létre a tanterv és gyakorlat közt. Az iskolai gyakorlatban megindult az újítás, látható formát öltöttek az elvek, melyek az új tanterv létrehozását szükségessé tették. Négy pontból kiindulva foglalhatjuk össze azokat a szellemi tényezőket, melyek ezt az új tantervet létrehozták. 1. Megváltozott a tudományos irodalomismeretünk. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a tanár lépést tartson a szaktudomány legújabb eredményeivel. így .önkénytelenül és tudatosan állandóan idomul a tudományos szemlélethez, és megfelelő mértékkel felhasználja az eredményeket a középiskolai tanításban is. 2. Tantervi változást kívánt az életszerűség is. Átformáló hatása az új tantervben az anyanyelvvel való foglalkozás nyolc osztályra
