Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 9. szám - Dr. Hamvas Gyula: Egy élménysorozat és emlékképeinek jelentősége
Dr. Hamvas Gyula: Egy élménysorozat és emlékképeinek jelentősége. 393 nális világ elemeiből kel életre, csodák történnek életében, mert ott szerepel minden lángész müvében, az emberi kultúra csúcsteljesítményeiben. Nem a tudományos vizsgálatuk céljait szolgáljuk e sorokkal, hanem megfigyeljük az élményt, emlékezést, elemeiket azokban a relációkban, ahova beiktatjuk eszményeink valóra váltása céljából, s ahol várjuk tőlük, hogy alkatuk csodáját rezgessék végig azokon a lelki síkokon, melyekkel érintkezésbe jutnak, és olyan dinamizmussal töltsék a kibontakozó egyént, hogy az maga is történelmi erő legyen a vele szemben harcba lépő történeti erőkkel. Legyünk tisztában azzal, hogy égető kényszerűség szab mindefi dolgozatnak szellemi munkarendet, s e munkarend lényege, végső gondolata a nemzetvédelem. Minden fogalom, minden érték-gondolat e körül csoportosul. Tőle nyeri feladatát, szerepét, funkcióját. Reá való vonatkozásban él, vagy elpusztul. A nemzetvédelemmel kapcsolatban jutnak hallatlan jelentőséghez az élmény, emlékezés és elemeik. Az élmény építő munkása, de szellemi vezére is a nemzet védelmének. Ronthat, teremthet száz világot. Ha a nemzet értékgondolata irányában hat, kiszámíthatatlan értékű pozitívum, ha ilyen színeződésben gyenge és halvány, az enyészetnek, megsemmisülésnek ad tápot. Ma a történelmi változások akkora arányokban és olyan komplikációkban jelentkeznek, mint talán soha, és tapasztalatainkat nem elvek, nem elméletek, hanem az élet húsunkba vágó igazságai adják. Amint egekig csapott fel a megszállás katasztrófájának tüze, annak világánál láttuk a gyenge hatáserejű élmények vagy élményszegénységnek végzetes következményeit. A megszállott területen az új imperium, a divatos fajelmélet válság elé állított sok olyan nyelvi kisebbségi egyént, aki a katasztrófáig magyarnak vallotta magát. Közülük bizony elegen elbuktak a próbán, és idegen gondolatok részeseivé lettek. Lehet, hogy az ingadozásokra hajlamos konstitúció és egyéb motívumok eredménye is volt e lelkiváltozás, de nagyrészben hozzájárult ehhez, hogy a magyar gondolat nem eléggé erős élmények hatása alatt bontakozott ki bériünk. Fájdalom, ezt a felfogást erősíti meg a különböző fajú és történelmi múlttal, eltérő gazdasági viszonyok közt élő népcsoportok lelki minőségének megfigyelése. És ami még szomorúbb, fajunkból is akadt opportunista, bizonyságául annak, hogy az élményszegénység erkölcsileg elsorvaszt. Ha az ilyen emberekben oly tüzes élmények hatottak volna, mint ma például a cseh-szlovák terület magyarjai között, ma nem kellene ezekre a szomorú jelenségekre hivatkoznunk. A mmzetvédelenr igazi és domináns érdeke, hogy odahasson, hogy a nemzetnevelés mirrderr szerve tisztába jöjjön az élménypeda- gógia fogalmával, céljaival és a reábízott ember- vagy gyermekcsoportokat munkájába is fogja.
