Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 9. szám - vitéz dr. Bessenyei Lajos: Megjegyzések az új középiskolai tantervhez
Vitéz dr. Bessenyei Lajos: Megjegyzések az új középiskolai tantervhez. 391 fajta is igényt tart rá, ha sikeresen akarja megállani a maga helyét a népek élet-halálküzdelmében. Ezeket kívántam röviden az új tantervre vonatkozólag elmondani. Mint bevezetőleg is jeleztem, nem bocsátkoztam bele a részletekbe, hanem csak az alapelveket vizsgáltam, amelyek megadják ennek az új tantervnek a jellegét és értékét. A végső összegezést megcsinálva, megállapítható, hogy vannak az új tantervnek határozott előnyei, így a nemzeti tantárgyak fokozottabb tanítása és ez alapon a nemzetismeret ápolása, a középiskolák alsó osztályainak egységesítése, a testnevelés óráinak jelentékeny emelése ; ellenben vannak erős fogyatkozásai is, így a tanulók túlterhelésén semmit áem enyhít, az erkölcsi nevelést igen kis mértékben teszi tételes munkává, az élő nyelvek tanításának kérdése semmit sem javul és a szelekció is a gyakorlatban nem lett szigorúbbá. E legutóbbi — a megrostálás — kifejezetten nem tantervi probléma, de annyira összefügg a tantervvel, hogy külön tárgyalni és elválasztani lehetetlen. Az egész új tanterv mostani alakjában nagyon eltér attól az elgondolástól, amelyről 1933 tavaszán a VKM-ben tartott háromnapos ankéten annyit beszéltünk és tanácskoztunk.7 Ekkor még egészen más ter- vezgetések megvalósulása ígérkezett a jövőre nézve. Kár, szerintem nagy kár, hogy az ott hangoztatott alapelvektől, amelyekben pedig ez a népes és hivatott ankét túlnyomó többsége megegyezett: a tényleges megalkotáskor annyira eltértek. Az új tanterv mai formájában egy kompromisszum az 1924 : XI. és az 1934 : XI. tc.-ek között, még pedig ez utóbbi törvény hátrányára. A haladó idő hamarosan igazolni fogja ezen állításomat. Azonban mindezekből semmiképpen sem akarom azt a végső következtetést elvonni, hogy az új tantervet tehát módosítani kell. Isten őrizzen bennünket minden ilyen szándéktól és törekvéstől. Amint ezt már Kunszentmiklóson, folyó évi augusztus 25-én, az ORTE közgyűlésén tartott elnöki megnyitómban elmondottam, azonképpen megismétlem most is, hogy az 1924 : XI. te. megalkotása óta eltelt 14 év alatt a magyar középiskolának a tanterve jóformán évről-évre megváltozott, és lassanként egészen kaotikus állapotok alakultak ki. Ez a szakadatlan változtatás pedig rendkívül káros az iskola munkájára, úgy a tanításra, mint a nevelésre. Ha valahol és valamiben indokolt és szükséges az állandóság, a józan konzervativizmus, úgy az iskolai életben bizonyára nélkülözhetetlen feltétel a sikeres és eredményes dolgozhatás végett. Mennyit szónokolunk újabban a magyar lelki egység kiépítéséről, azonban ezzel merőben ellentétes az olyan nevelés, amely elemeiben ide-oda ingadozik és folytonosan módosul, átalakul. Éppen azért a leghatározottabban kívánjuk, hogy a középiskolai tanterv életében végre következzék 7 Protestáns Tanügyi Szemle. 1933. évf. 121—126. 1. : „Tantervi mozgalmak“, Bessenyei Lajos. Itt számolok be erről a minisztériumi tanácskozásról.
