Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 9. szám - vitéz dr. Bessenyei Lajos: Megjegyzések az új középiskolai tantervhez
390 Vitéz dr. Bessenyei Lajos : Megjegyzések az új középiskolai tantervhez. súlyozottsága, a nemzeti tantárgyak fokozottabb mértékű tanítása, a tanulók túlterhelésének megszüntetése és a tanulók szigorú megrostálása. Ezek nélkül — folytattam akkor — „a magyar középiskola egészséges és helyes továbbfejlesztését nem bírom el sem képzelni“. Nincs rá semmi komoly okom, hogy ezen, akkor hangoztatott álláspontomon ma csak a legkisebbet is változtassak. Ha már most ezen feltételek érvényesülését keressük az új tantervben, akkor meg kell állapítanunk, hogy a középiskola alsó osztályainak egységessége, a nemzeti tantárgyak fokozottabb mértékű tanítása tekintetében igen lényeges változások történtek a múlthoz képest, e tereken a tanterv megtette a magáét, a többi a végrehajtástól függ. Már a köznevelés kiegyensúlyozottsága csak részben nyert kielégülést: a testnevelés fokozottabban tért hódított, hiszen pl. a fiúgimn.-ban a testnevelés heti óraszáma most 31, az előbbi 16-tal szemben, de az erkölcsi nevelést kifejezetten csak az I. o.-ba bevezetett osztály- főnöki óra szolgálja, úgyhogy az egyensúly ismét csak félrebillent. Az osztályfőnöki órákra az I—IV. o.-ban legalább nagy szükség lett volna, s általában az erkölcsi nevelésre sokkal nagyobb gondot kellett volna fordítani. Végül, ami a tanulók túlterhelését illeti, azt az új tanterv, ami pedig a szelekciót illeti, azt az új rendtartás nagyon mostohán intézte el. A túlterhelésre vonatkozólag már előbb kifejtettem az álláspontomat, azt itt nem ismétlem meg. A szelekciónál pedig tesz ugyan az új rendtartás pár módosítást a múlthoz képest, de ezek messze vannak a kívánatos gyökeres intézkedésektől. Az új rendtartás VIII. fejezete foglalkozik a tanulók elbírálásával, s itten különösen a 98. § részletezi a tanulók továbbhaladásának a módozatait ; az itt eszközölt rendelkezések azonban alig jelentenek valami haladást a szükséges és egészséges kirostálás felé. Csak egy hiányosságra mutatok rá a sok közül : a IV. o. elvégzése után okvetlenül el kellene távolítani a középiskolából a nem oda való elemeket, de erre nézve nem történt semmi intézkedés. Aki érettségi vizsgálatokon részt szokott venni, mint ahogyan magam is tíz év óta igen sok érettségi vizsgálaton vettem részt, az nagyon jól tudja, hány olyan tanuló kerül oda, akit régen el kellett volna távolítani, de erre nem volt törvényes alap. Ezek szállítják le mélyen az érettségi vizsgálatok színvonalát, és teszik akárhányszor ezt a komoly vizsgálatot egyszerű kegyelmi eljárássá. A szelekció kérdésében az illetékes körök néhány évvel ezelőtt sokkal szigorúbb intézkedéseket terveztek. Az előrelátható volt, hogy a szülői társadalom ezeket nem fogadja helyesléssel, és mindent elkövet a megakadályozásukra. Sajnos, egyes tanárok is kifogásolták a tervezett újításokat. Azonban mégsem kellett volna azokat elejteni, mert e kérdésben messzire kell nézni. Az egész természet a kiválasztás és a kiválogatódás egyetemes törvényén épül fel, és az a nemzet, mely álhumanizmusból megsérti ezt a törvényt a maga állami berendezkedésében, súlyosan megbűn- hödik a rosszul értelmezett könyörületessége miatt. Az emberiesség érzésének nemcsak az egyénnel szemben kell érvényesülnie, hanem a
