Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 9. szám - vitéz dr. Bessenyei Lajos: Megjegyzések az új középiskolai tantervhez
Vitéz dr. Bessenyei Lajos : Megjegyzések az új középiskolai tanteréhez. 389 van. Mivel az órák ismét 50 perces időtartamúak lettek, tehát a heti óraszámnál a túlterhelés csak növekedett. Hasonlóképpen van a dolog a tananyaggal is. Amint nézegetjük az egyes tárgyakból az elvégzendő tananyagot, megállapíthatjuk, hogy egyiknél sincs csökkentés, maradt minden a régiben, sőt talán akkor sem tévedünk, ha imitt-amott a tananyag növekedéséről beszélünk. Természetes eljárás az, ha pl. a fizikánál a legújabb vívmányok, találmányok tárgyalásra kerülnek, de az ekként egyre duzzadó anyagot viszont egyes, kevésbbé fontos részlet elhagyásával az eredeti keretek közé kellene szorítani. Ilyen redukciót azonban sehol sem találunk. Tíz évvel ezelőtt egy hosszabb tanulmányban foglalkoztam a tanulók túlterhelésével,5 s ebben hét pontban vontam el végső következtetéseimet. Az 1. pont szerint „szükségesnek tartottam az elvégzendő tananyag csökkentését; a 2. pontban az elméleti órák heti számának leszállítását kívántam (egy másik írásomban az I—II. osztályban heti 24, a III—IV. osztályban 26, az V—VI. osztály-ban 28, a VII'—VIII. osztályban 30 órát vettem alapul); a 4. pont a tanulókat a délutáni órára járástól teljesen mentesíteni akarja. Ezek a kívánságok, amennyiben teljesülnének, valóban gyökeresen orvosolnák a tanulók túlterhelését. Ezen elveimet ma is, tíz év tapasztalataival meggazdagodva, változatlanul fenntartom és vallom. Éppen azért éppenséggel nem lehetünk megelégedve az új tantervvel abban a tekintetben, hogy ezt a súlyos problémát csak a legkisebb mértékben is törekedett volna megoldani. Megemlítem pl. a gyakorlatból a kisleányom esetét. A IV. leánygimnáziumba jár, heti óraszáma 31, ehhez járul ének, könyvosztás, karének, úgyhogy egy nap kivételével mindig 6 órát ül délelőtt az iskrdá- ban, vagyis 8—2-ig. Reggel korán kelni, délben későn ebédelni, délutánonként pedig az ú. n. melléktárgyakra járni (zongora, idegen nyelv, tánc, stb.), s így nap-nap után késő este tanulni: ez mind nem hasznos egy fejlődő gyermeki szervezetre. Mindezek alapján sehol sem látom annak az „alapvető elv“-nek az érvényesülését, mely „a gimnáziumi oktatás újjászervezésében a túlterhelést megszüntette volna“, mert ellenkezőleg : a tanulók munkája, elfoglaltsága csak fokozódott. E pontban van az új tantervnek az Achilles-sarka. Ezeket a megjegyzéseket az új tantervet életbeléptető VKM rendelet megvizsgálása és a rendelet egyes alapelveinek az új tantervben létesített gyakorlati alkalmazása alapján tettem. De szükségesnek tartok némi összehasonlítást eszközölni azon kívánságokkal is, amelyeket pár évvel ezelőtt — mondhatnám — az új tanterv bölcsőringásánál hangoztattam. Azt írtam akkor,6 hogy a készülő új tanterv sarkalatos sajátságaiul a következőket jelölöm meg : a középiskola alsó osztályainak egységessége, a köznevelés kiegyen5 Dr. Bessenyei Lajos : „A tanulók túlterhelése.“ Debrecen, 1928. 6 Protestáns Tanügyi Szemle. 1935. évi január hó : „Általános alapelvek az új tanterv számára“, Bessenyei Lajos.
