Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 9. szám - vitéz dr. Bessenyei Lajos: Megjegyzések az új középiskolai tantervhez
38(> Vitéz dr. Bessenyei Lajos : Megjegyzések az új középiskolai tantervhez. általános műveltséget kíván a magyar középosztálytól (vájjon nem lett-e ebből szörnyű katasztrófa 1918-ban?); az 1924 : XI. te. már hangoztatja a polgári nevelést (mintha okult volna a két lázadás tanulságain, melyek a „polgárt“ és a „munkást“ végzetesen szembeállították egymással); az 1934: XI. te. végül nyíltan a magyar nemzeti művelődést iktatja törvénybe (felismeri a kor szavát és eszményét, az uralomra jutott nacionalizmust, sőt az ennél többet jelentő : fajiságot).2 Éppen azért minden elismerést megérdemel azon tény, hogy az új tanterv mintegy fundamentumul a nemzeti irányú műveltséget kívánj a kiépíteni. E célra kerültek a tanítás középpontjába az ú. n. „nemzeti tárgyak“ : a magyar nyelv, irodalom és művészet, a történelem, az állami, gazdasági, társadalmi élet jelenségeinek ismerete, a föld- és néprajz, s bizonyos mértékig a magyar művelődés történetében alapvető szerepet betöltő latin nyelv. Már most e tárgyak heti óraszáma és tanítási anyaga dönti el legnagyobb részben, hogy vájjon a kitűzött cél érdekében helyesen van-e megalkotva az új tanterv? A heti óraszám vizsgálatát az új tantervben csak a fiúközépiskoláknál eszközlöm, az ú. n. „gimnáziumokénál. Nyilvánvaló ugyanis, hogy lényegileg e tekintetben a leánygimnáziumokra nézve is ugyanazok állapíthatók meg. Érdemes és szükséges összevetéseket végezni az előbbi tantervekkel. Az 1883 : XXX. tc.-en alapuló tantervben a gimnáziumoknál a magyar heti óraszáma 30 volt, a történeté 18, a földrajzé 8, latiné 44 (művészettörténet és társadalom- tan akkor még nem voltak), összesen éppen kerek 100 óra ; a reáliskoláknál : magyar 28, történet 17, földrajz 8, szabadkézi rajz (részben ide számítható) 12, összesen 65 óra. Az 1924 : XI. tc.hez fűződő 1926. évi tantervben a gimnáziumnál a magyar 28, a történet 17, földrajz 10, latin 45, rajz és műalkotások ism. 8, összesen 108; a reál- gimnáziumnál a magyar és történet ugyanannyi, földrajz 12, latin 41, rajz és műalkotások ismertetése 12, összesen 110 óra; a reáliskolánál a magyar, történet, földrajz annyi, mint a reálgimnáziumnál, latin nincs, a rajz és műalkotások ism. 17, összesen 74 óra. A most kiadott tantervben a gimnáziumnál a magyar 29, a történet 17, gazdasági és társadalmi ismeretek 2, föld- és néprajz 11, latin 34, rajz és műalkotások ism. 10, összesen 103 óra. Eszerint a gimnáziumnál az 1883-asnál 100, az 1924-esnél 108, az 1934-esnél 103 óra; a latin nélkül, amely csak félig-meddig számítható ide, 56, 63, 69 óra ; tehát kétségtelen, hogy a heti óraszámban is van számottevő gyarapodás az új tantervben a nemzeti tantárgyak körében, de egészen új tárgyak is besorolást kaptak e csoportnál. Úgyhogy a célkitűzés felé határozott előrehaladás történt. Arról lehetne vitázni, hogy egyik-másik tantárgynál nem kevés-e a megállapí2 V. ö. ezeket a gondolatokat azon cikkemmel, mely megjelent a „Gyermekvédelem“ 1938. I. számában „Az iskola a nemzetnevelés szolgálatában“ cím alatt.
