Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 8. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 381 .1 magyar pedagógiai folyóiratok történetével foglalkozik a könyv első fejezete. Kiss Áron, a nagynevű pedagógiai író volt az első, aki a Magyar Népiskolai Tanítás történetében az általa felkutatott 67 folyóiratról is beszámolt. Szerzőink két évi kutatás után 1786—1880-ig 102 ilyen folyóirat elindítását derítették ki. A Kovachich György szerkesztésében megjelent Mercur von Ungarn 1786 87-ben megjelent 12 füzetével vezeti be a sorozatot, német és latin nyelvű cikkeivel, melyek iskoláink szervezését és változásait élénk figyelemmel kísérték. A második próbálkozás Növi Ecclesiastico Scholastici Annales Evangelicorum az evangélikusok ügybuzgalmát dicséri. Selmecbányán indult cl 1793-ban, és a protestáns egyház- és iskolaügy érdekeit képviselte. 1803-ban szűnt meg. Eltekintve nagyobb napilapoktól és tudományos folyóiratoktól (Tudományos Gyűjtemény, Erdélyi Múzeum, melyek szívesen megnyitották hasábjaikat tanügyi kérdések előtt, a múlt század negyvenes éveiben indulnak el a tanügyi folyóiratok : a Religio és nevelés c. tanügyi folyóirat az első (1841), a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap követi ezt 1842-ben. 1841-től 1936-ig 400 lapindítás történt,s ezek pontos időrendi címjegyzékét is közli a könyv. A kérdés tanulmányozóját különösen érdeklik e címjegyzék tanulságai. A XIX. század negyvenes éveinek fellendülését a Bach-korszak elnémulása követi, majd a kiegyezés után 1870 1914-ig ismét a nyugodt alkotás munkája következik. A harmónikus alkotás évei és a világháború után ismét új neveket látunk a lapok élén. 1918- 1920-ig a világnézetek harca tükröződik a tanügyi folyóiratok munkájában. A pedagógiai kultúra is, mint a műveltség egyéb megnyilvánulása összefügg a politikai és gazdasági élettel, egyik a másiknak vetülete, s a statisztika mint érzékeny szeizmográfot mutatja be a nevelői buzgalom mértékét a politikai változások alatt. 1842-től 1848-ig 6 pedag. folyóiratunk van ; 1849-ben: 0. Az abszolutizmus korában csaknem teljes elbénulás áll be : 1855-ben indul a Néptanítók Könyve Szarvason Szeberényi Lajos szerkesztésében, és fennmarad 18ö7-ig : a kiegyezés után, közvetlenül újra fellendülés : 25 lap indul meg. Ez a szám 1900-ig 53-ra emelkedik, 1914-ig 93-ra szökik fel. Ebből az 1918. évben már csak 55-öt találunk, mely a forradalom és ellenforradalom éveiben 31-re csökken. Ez után új emelkedés mutatkozik, mely 1920 30-ig 59-re, 1930-tól 1936-ig 69-re fokozza a pedagógiai lapok számát. A történelmi okok, melyek a XIX. század 48-as éveiben hatottak, megismétlődtek, s velük együtt a történeti következmények is. Hogy a pedagógiai irodalmi munkásságot elsősorban a béke táplálja, annak legerősebb bizonyítéka, hogy az 1867-ben indult Országos Tanáregyesületi Közlöny és az 1868-ben indult Néptanítók Lapja ma is mint a viszonyaink közt lehetséges nevelési közvélemény leghívebb visszatükrözői állnak fenn. E két legrégebben fennálló nevelési folyóirathoz csatlakozik 1870-ben a máig is fennálló Kisded- nevelés. Külön fejezetben számolnak be a bibliográfia gyűjtői a szerkesztőkről, laptulajdonosokról és kiadókról. Jellemző, hogy nem mindig pedagógusok voltak a kezdeményezők. Az első önálló nevelésügyi lapot - Közlemények a kisdedóvás és elemi nevelés köréből — Brunswick Teréz grófnő buzgalma keltette életre és Kacskovics Lajos szerkesztette. A régi magyar táblabíró világnak lelkes tagja volt Kacskovics, aki felismerte, hogy az új eszmék terjesztésére a pedagógia irodalmát is fel lehet és fel kell használni. Katolikus és protestáns egyházvezetők nagy buzgalommal vetélkednek nevelési lapok alapításában : Mészáros Imre esperes-plébános 1857-ben alapítja a Népnevelési Közleményeket Esztergomban, Éltes Károly apátkanonok az Egyházi és Iskolai Hetilapot 1867-ben ; a buzgalomban előljárnak a protestáns egyház vezetői is : Székács József, a nagynevű egyházi író és Török Pál, a tudós ev. püspök a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapokat indítják el 1842-ben ; a Sárospataki Füzeteknek — 1850—60-ig Antaiji János lesz a szerkesztője, a Kecskeméti Prostestáns Közlönynek 1858 Fördős Lajos ev. főesperes és Szász Károly
