Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 8. szám - Hazai irodalom
382 Hazai irodalom. a szerkesztői. Kriza János és Ferenc József a Keresztény Magvető alapítják, s ha nem is elsősorban pedagógiai célból, mégis bőven adnak helyet és alkalmat a nevelésügyi kérdések megvitatásának. Azon szerkesztők közül, kik a neveléstörténet nagy értékéivé váltak, csak találomra említünk meg néhányat : Szeberényi Lajost, aki a Néptanítók könyvét szerkesztette 1855-ben, az egyetem és középiskola tanárai közül : Ballagi Mór, Heinrich Gusztáv, Lutter Nándor, Tavasi Lajos, a kiegyezés után korból Nagy László, Gyertyánffy István, Pélerfi Sándor nevei emelkednek ki. A lapalapítók közt szerepelnek egyesek, és szerepelnek egyesületek, s az utóbbiak közt a megszállt területek lapalapításairól is értesülést kapunk. Az utóbbiak közül hiányzik a Beregszászon megjelenő Új Korszak neve, s talán más is, de az ilyen hiányosság az utóbbi évtizedek viszonyai között nem a gyűjtők figyelmetlenségének tudható be. Az utódállamok magyarsága az összeomlás idején hirtelen szakadt el a kulturális műveltség anyaországi forrásaitól, sok oly kísérletet próbált meg a szellem továbbélésére,1 melyekről mi csak a véletlen folytán értesültünk és semmiesetre sem hivatalosan, vagy könyvtáraink révén. Helyrajzi adatok szerint is csoportosítják szerzőink a lapokat, sőt tartalmuk szerint is igyekeznek csoportosítani, ami nem a legkönnyebb feladat. A hivatalos rendeletek közlése megadhatja jellegét az egyik lapnak, a nevelés- történet'művelése a másiknak, határvonalat jelentenek az iskolafajok is, de a gyakorlati pedagógiával foglalkozó lapok a határkérdések egész tömegével kell, hogy szembenézzenek. De még ezt a kérdést is legalább viszonylagos pontossággal oldották meg szerzőink, s a magyar kisebbségek pedagógiai lapja mellett a Magyarországon elindult idegennyelvű kísérletekről sem feledkeznek meg. A ma megjelent magyar lapokat nemcsak betűrendben, de a munkaterületeket felölelő szakok szerint is jellemzik, s ezután következik a Bibliográfiái adatok 100 oldalnyi közlése, mely betűrendben sorolja fel a folyóiratokat. Helyeselni lehet, hogy minden lap szerkesztési adatai után annak röviden munkairányát is jelzik, pl. az Abaúj Vármegyei Közoktatásnál : Tartalma általános pedagógia, a megye tanügye, a tanítóság szociális kérdései, csak az az aggodalmas, hogy néhány összetömörített mondattal lehet-e eléggé jellemezni évtizedekig, vagy csak évekig is élő lapok irányát. Ámde túl- követelők lennénk, ha nagyon részletező tájékoztatást kívánnánk. Ilyen feldolgozás évekre nyújtotta volna a szerzők munkáját, s mindenesetre meg is nagyobbította volna egy-két kötettel. A vonalvezetés meg van adva. A szerzők 400 ped. folyóirat indulását, életét vagy megszűnését vázolják, pontosan jelzik, melyik lap melyik könyvtárban található, s ezzel az anyagfeldolgozás könnyű lehetőségét már megteremtették. A bibliográfiát megelőző jegyzetek elárulják, hogy a szerzők hozzáértő szakemberek, s az adatok feldolgozása általában olyan gondos alapvetés, melynek értelmes felhasználásával a magyar nevelésügy fejlődését alaposan meg lehet világítani. A figyelmes kutatót már maguk az adatok figyelmeztetik : hogyan vettünk részt az európai fejlődésben ? A szociális szempontok hogyan hatottak ? Az állam, társadalom, egyházközségek2 mennyiben vettek részt a köz1 L.: Kornis : Az elszakított magyarország oktatásügye, Bp. 1927 ; Krummer Jenő : A szlovenszkói magyar serdülő lelki világa, Bp. 1935; Jancsó Elemér: Az ereélyi magyarság sorsa nevelésügyének tükrében, Bp. 1935 ; Kemény G. és Nánay B.: A magyar pedagógia a határokon túl : A Jövő útjain, 1935 nov.—dec.- Az Időrendi Címjegyzékből pl. könnyű rekonstruálni, milyen szerepet töltöttek be a protestánsok — egyesek és egyházak — a magyar tanügy fejlesztésében. Csak szemelvényesen emeljünk ki néhány adatot: 1783: Növi Ecclesiastico Scholaslici Annales Evangelicorum. — 1842 : Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. — 1855 : Néptanítók Könyve, Szarvas. — 1857 : Prot. Egyh. és Isk. Lap. II. Pest. 1857—1919. — 1857 : Sárospataki Füzetek. — 1858 : Kecskeméti Prot. Közlöny. — 1861 : Keresztyén Magvető, Kolozsvár. — 1866 : Prot. Népisk. Közlöny, Sárospatak. — 1870 : Magy. Prot. Egyh. és Isk. Figyelmezőt Debrecen. — 1871: Érd.
