Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 8. szám - Sós István: A debreceni református kollégium vázlatos sporttörténete
•S'o's István: A debreceni kollégium sporttörténete. 359 középiskolai tanuló egyenruhás festői csoportja a társadalom minden rétegében oly érdeklődést keltett, hogy a kiben eddig hiányzott, vagy gyöngébb volt az iskola iránt való érzék, a közönyös polgárt is megragadta a nem mindennapi látvány, s a verseny alkalmával a nézőközönség minden tagja úgy lelkesült a ruganyos ifjú diadalán, mintha a győztes kinek-kinek saját fia lett volna.“ Az 1896-os millenniumi országos tornaversenyen Budapesten mind a két tagozat i’észtvett, játékban a tanítóképző, szergyakorlatokban pedig a gimnázium és a tanítóképző csapata. Szabadgyakorlatoknál a 21. oszlop vezetője : Tóth Mihály kollégiumi tornatanár volt. Az első tornatanító Örvényi Vilmos volt, aki 1850-től (más adat szerint 1853-tól) 1891-ig tanított. Örvényi a kollégiumon kívül is tanított, a Debreceni Torna Egyesület művezetője is volt, sőt az 1858-ban a kollégiumban megnyílt kereskedőtanonciskolában is tanított. 1891-ben Tóth Mihály végzett hittanhallgató vette át a testgyakorlás tanítását, akinek ,,A tornászás elmélete“ című könyve 1905-ben jelent meg. A világháború zivataros évei után az eddigi közös tornatanári tanszék megszűnik, a gimnáziumba 1920-ban vitéz Váry Sándort, a tanítóképzőbe 1923-ban Somorjai László testnevelési tanárokat választják meg. A kollégium legfiatalabb tagozatában, a polgári fiúiskolában pedig Sós István testnevelési tanár látja el a testgyakorlástanítását' 1934 óta. A ma iskolájának feladatköre — a múlthoz képest — kibővült. A szellemi, erkölcsi és testi nevelés új utakon jár, a cél : új embertípus kinevelése, aki helyét jobban megállja ott, ahova a Gondviselés állítja. Nem lehet az iskola feladata pusztán a testi erő és ügyesség kiművelése, sem az egészségtelen szellemű egyéni rekordra-törekvés, hanem a népegészségügyi, a társadalmi és az egyéni higiéniát kell szolgálnia. Az iskolában nem elegendő a korlátgyakorlatokat megtanulni, hanem ezen felül a tanulónak el kell sajátítania az egészséges életmód alapelemeit, a mosdás, fürdés, táplálkozás, észszerű sportolás stb. szabályait is, de ezekről nemcsak hallania kellene, hanem tapasztalatilag átélnie is. De megfelelő tornacsarnok, játéktér, sporttelep, iskolai fürdők nélkül ezeket gyakorlatilag átélni bizony nem lehet. A hazánknak és egyházunknak tartozunk azzal, hogy testileg épebb, szellemileg kiműveltebb, erkölcsileg szilárdabb nemzedéket neveljünk. Ebből a nevelési munkából minden protestáns iskolának — köztük a kollégiumnak is — ki kell vennie a részét. Forrásmunkák: Dr. Siklóssy : A magyar sport őskora ; Széchenyi —Wesselényi és még egy nemzedék ; A modern sportélet előkészítése ; A debreceni ev. református főgymnázium Értesítője 1894—95.; Tóth : A tornászás elmélete; Dr. Cotta : Turngeschichte ; dr. Dézsi: Heyden Sábáid Gyermeki beszélgetései; Szoboszlay: Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város népoktatásügye ; Sport Évkönyvek : Hatvani : Thermae Varadienses. Debrecen. Sós István.
