Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 8. szám - Sós István: A debreceni református kollégium vázlatos sporttörténete
358 Sós István: A debreceni kollégium syortlörténele. kerületi közgyűlés a hatosztályú mellett foglalt állást. Melléktárgyak között találjuk a testgyakorlást, de ez még most is csak az alsó osztályokra szorítkozik csupán, heti 2 órával. 1869-ben helyi tantervet készítenek már nyolcosztályű gimnázium számára, és bár ezt az egyházkerület sohasem erősítette meg, mégis gyakran történik rá hivatkozás, mint debreceni tantervre. Ebben a tantervben már haladást tapasztalunk, mert a testgyakorlást legalább az öt alsó osztályra kiterjesztik, heti 1 órával. Az 1877-i rendtartás kimondja minden tárgy általános kötelezettségét, úgyhogy csak a rajz és a torna alól történhetik fölmentés testi fogyatkozás esetében. Testgyakorlóhelyül eleinte az udvar szolgált, 1873-ban pedig felépül az északi szárnyban a tornacsarnok is. Ez a kollégiumi torna- csarnok nemcsak Debrecennek, hanem az országnak is egyik legrégibb tornacsarnoka. Ez idő előtt kevés tornacsarnokot találunk még országszerte. Pesten volt ugyan tornacsarnok, de ez csak istállóból átalakított helyiség volt, a tulajdonképpeni első modern torna- csarnokot Sopronban avatták fel 1867-ben. A régistílusú kollégiumi tornacsarnokra jellemző, hogy nem külön építmény, mint a későbbi tornacsarnokok, hanem a földszinten, az épülettömbben van. Szélessége így rendes szobaszélességü, hossza azonban 25 méter, területe 164-86 m2. Manapság azonban már nem elégíti ki mindazokat a követelményeket, amelyeket sporthigiene szempontjából a torna- csarnoktól megkövetelünk. A gimnázium új épületében elhelyezett tornacsarnok ellenben az ország egyik legszebb és legnagyobb torna- csarnoka. A kollégiumban mindjárt elevenebb sportélet indult meg, ahogyan a téli gyakorlatozásra is alkalom nyílt. Jó hatással volt a fellendülő sportéletre az is, hogy a Debreceni Torna Egyesület is a kollégium falai között indult útnak 1867-ben, itt gyakoroltak a tornászok a tornacsarnokban, a tornacsarnok felépítése előtt pedig a mostani pénztárhelyiségben, ami bizonyára a tornacsarnokot pótolta. Két írott testnevelési adatot találunk még a múlt század végéről ; az egyik egy gyaloglóverseny Debrecenből—Nyíregyházáig 1875-ben, amelyet Lévay Márton HÍ. éves tanítóképzős nyert. meg. A másik adat, amely fényt vet a kollégiumi sportéletre az, amit Porzsolt Lajosnak 1885-ban megjelent könyvében a Magyar labdajátékokban olvashatunk, hogy legnagyobb szakértelemmel és kedvvel játszanak a debreceni diákok is. Ez is azt mutatja, hogy a játék mindig kedves időtöltés volt a diákoknak. A kollégiumi diákokon nem csupán a gimnáziumi tanulókat kell érteni, hanem az 1869- ben immár önállóvá lett tanítóképzőintézet növendékeit is. Debrecenben az első kerületi tornaversenyt 1895 május 27-én rendezték. Erről a gimnázium 1894—95-ös Értesítőjében ezt olvassuk : ,,E tornaversenyből •— természetesen — gymnásiumunk sem maradhatott ki. A növendékek testi képzettsége és gyakorlottsága nemcsak a versenyen szerzett tanintéztünknek elsőrangú elismerést, hanem erkölcsi hasznára is vált intézetünknek. Több, mint ezer
