Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 7. szám - Rezessy Zoltán: A nemzetiszocialista szellem a német középiskola tudományágaiban
296 Rezessy Zoltán : Nemzetiszocialista szellem a német középiskolákban. népek és elavult korok művelésére, amikor közben saját népük történelmének munkálását elhanyagolták (Schliemann szelleme : A görögséget lélekkel kutatni !). Ezzel szemben ma a germán őskor (Caesar, Tacitus), a germánok ősi szokásai, erkölcsei, békés és hadi berendezései stb.-nek a kutatása és művelése kell, hogy előtérbe kerüljön. Német lélekkel kutatni ! (Studenkowsky, szász nevelésvezető.) Nagy szerepet nyer itt, persze, a szülőföldkutatás is, s minden falu, város, vidék iskolájának külön-külön főfeladata, hogy saját kisebb területi és népi egységének a múltjával külön foglalkozzék, persze a központi szellemi irányításnak megfelelően. Ennek a népszerűsítő munkának a szolgálatába állottak a múzeumok is, melyek, mint mondják, a liberális korban a népközösségi szolgálattól messze elbástyázva, szellemi légváraikban éltek. „Különösen a művész-múzeumoknak egyik főfeladata kell hogy legyen a művészi élmény népszerűsítése a nép széles rétegei számára. Itt tűnik ki a legszembetűnőbben, hogy minden idők nagy művészei népük legmélyebb vágyainak és jellemtulajdonainak a tulajdonképpeni megtestesítői, akik semmi egyebet nem tesznek, mint az erőket, melyek a hazai örökségből feléjük áramlanak, műveikben formákba öntik, s ezért ők az igazi útmutatók népük leikéhez, ők népük belső gazdagságának nagy kinyilatkoz- tatói. Egy nép jelleme, változó hajlamai és világszemléletei nagy művészalkotásain keresztül tűnnek a legszembetűnőbben elibénk. Ezért van oly nagy szerepe nálunk a jövőben a múzeumoknak népünk nemzeti öntudatraébresztésénél, melynek sikere főként a múzeum- látogatásoknak és vezetéseknek kellő megszervezésétől és irányításától függ, amely irányban a pártiskolázás és a „Kraft durch Freude“ már igen jelentős lépéseket tett“ (Dr. Delphy). Az iskolák munkáját, persze, itt is a gyakorlatiasság és időszerűség szelleme hatja át, s sokat foglalkoznak a történelem nagy vezéregyéniségeivel (a ,,Führer“-ek), a hazai nép- (faj) és táj történettel, a legújabb kor történetével (Politikai történelem Versailles-tól), délkeleteurópai kérdések stb. Nyelv, irodalom és egyéb művészettudományok. A liberális korszak nyelvészei és általában tudósai egyik főhibájául róják fel, hogy a népi nyelv, e drága kincs ápolása és fejlesztése helyett egy nemzetközi jellegű céhnyelvet szerkesztettek, mely éket vert a nép és a tudomány közé. Ha egy vidéki kisváros gimnáziumából egy német fiú az egyetemre került, jóformán semmit sem értett egy darabig a professzorok előadásaiból. így kellett pl. Kant Tiszta Esz Kritikáját pár évvel előbb „németből“ (?) németre fordítani. (A mű meg is jelent.) „A „Brennessel“ című lap idéz egy jellemző részletet egy orvostanhallgató egyetemi jegyzeteiből századunk fordulópontjának idejéből, ahogy a professzor a kolerát „magyarázta“ : „A cholera fogalmának érthetőbb és világosabb magyarázatát, mint a következőt nem adhatom, kérem ezért írják
