Protestáns Tanügyi Szemle, 1938

1938 / 5. szám - Hazai irodalom

Eelföldi és külföldi lapszemle. 237 Sánál követendő szempontokat. A történetfilozófiai fejtegetéseket] kell olvas­tatni, ahol S. a múlt nagyságának s a jelen romlásnak okait kutatja. Továbbá Catilina s a többi főalak jellemzését, Caesar s Cato nagy beszédeit s az ezt követő szembeállításukat, hol a régi római szigorú erkölcs, feddhetetlenség, méltóság (Cato) s az újabb jótékonykodó, bőkezű, elnézőbb humánus érzület (Caesar) mesteri rajzát adja S. Figyelmeztet arra is, hogy miként jellemzésé­ben, úgy stílusában is az ellentétek kiélezésének művésze S., egy szaggatott lelkű kor igazi gyermeke. Végül ti. Lohriseh tanulmánya érdemel említést : Die Gcrniaiieiikaiiipfe zur Zeit des Augustus im lat. Unterricht. Komoly tárgyi érvekkel bizonyítja a germánok nagy teljesítményeit a rómaiak elleni élet-halál harcokban, melyek tetőpontja Arminius teutoburgi győzelme. Tanulságosak tanácsai, miként lehet e küzdelmeket a források bevonásával elevenné s a problémák feltárásával gondolatébresztővé tenni. Végül rámutat Arminius győzelmének világtörténelmi jelentőségére : ez tette lehetővé a német nemzet fönnmaradását, különben Germánia is romanizáló- dott volna. Jól esett olvasni ezL a lelkesen megírt tanulmányt. Öntudatosan állítja be az antikvitás tanulmányát a német nemzeti érzés szolgálatába, de e mellett teljesen tárgyilagos és óv a konjunktúra-lovagoktól, kik az igazság rovására óhajtanának hízelegni az új rendszernek. Prof. Baron J. v. UexkUll; Die neue Uimveltlehre. (Die Erziehung. 1938. II. szám.) A kiváló biológus vonzóan és világosan megírt tanulmányában azt tár­gyalja : mennyire előtérbe nyomult a tervszerűség szempontja az újabb ter­mészettudományban, szemben a XIX. század gépies felfogásával. Miként a csengő részeit csak az egésznek teljesítméngéből (a görög arelé !) lehet meg­érteni, úgy a kristályok, organikus lények sem a véletlen művei, hanem eleve megállapított terv szüleményei, s ennek alapján működnek össze oly harmó- nikusan a szervek. (Platon és Aristoteles i) Az anyag parányáiról: az elektron és prótonról szemléletes, korpuszkuláris elképzeléseink nem lehetnek többé, csupán a differenciálegyenletek számharmóniája az, amit róluk tudunk. Ezek eddig is ismert gondolatok. Az új annak érdekes példákkal illusztrált fejtegetése, hogy minden állatnak — lénye tervének korlátái által megszabott —- külön világa van. A kullancsnak pl. tojásai érleléséhez meleg vérre van szük­sége. Vak és süket, de a vaj sav szagát megérzi, sígy felismeri az emlős állato­kat izzadságukról. A színek, hangok, illatok hiányoznak világából, csak az egyetlen, neki fontos szag iránt van érzéke. Az éjjeli nagy-pávaszem hallószerve csak két magas hangra rezonál: ezek épp az őt üldöző denevérek csipogó hangjai. A méhek is csak a nekik fontos alak- és színkúlönbségeket ismerik : tehát egy rét a méhek szemében egészen más, mint az emberében. S az egyes élőlények világai egymással gyakran meg­lepő összhangban vannak : így a virágok és rovarok világa. A mindenség lényege : tervszerű harmónia. (Pythagoras—Platon 1) Ezek a szép gondolatok a görög világnézet renaissanceát jelentik. Erre óhajtott rámutatni az ismertető a zárójelbe tett utalásokkal. Kunszentmiklós. Kövendi Dénes. HAZAI IRODALOM Karácsony Sándor: Magyar nyelvtan társas lélektani alapon. Exodus kiadás. Eddigi magyar nyelvtanaink a pedagógiai használhatóság szempontjá­ból két csoportba oszthatók. A tudományos célú nyelvtanok a tanítás mun­kájában nem igen jöhettek tekintetbe, mert megértésük szakképzettséget, sőt némelykor a finn-ugor nyelvhasonlításban való járatosságot is feltételezett. Iskolai nyelvtanaink viszont konpendium jellegűek voltak, felhígítva némi szemléltetési kísérletekkel. így a modern pedagógiai igényeknek megfelelő

Next

/
Oldalképek
Tartalom