Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 5. szám - Hazai irodalom
238 Hazai irodalom. tankönyv hiánya egyik oka lett annak a szerencsétlen körülménynek, hogy tanár és növendék előtt a nyelvtan az élettől elvonatkoztatott stúdiumnak tűnt fel. Ne tagadjuk, hogy ez a helyzet ma is eléggé általánosnak mondható, s ahol talán nincs így, ott a javulás kizárólag egy-egy kiváló nevelő egyéni érdeme. Karácsony Sándor munkája hézagpótló és nélkülözhetetlen könyv. Az eddigi tankönyvek kietlen logikázása és rendszerezése helyett mindenütt életet ad, színes, változatos életet, úgyhogy mindenekelőtt lekötő, helyenként érdekfeszítő olvasmány, amit az eddigi könyvekről éppen nem lehet elmondani. S e mellett nagy arányokban kibővül a tudományos tartalom is, és az új szín mellett egészen új értelmet is nyer. A nyelvi jelenségek feltárása itt lényegében alkalmazott lélektan, megalapozása hátrafelé az emberi lélek örök törvényeinek, működési őselveinek ismertetéséig nyúlik, előre pedig egy olyan rendszer megalkotásához vezet (1. Bevezetés, XIII. rész), amely a zárt egységbe foglalja a magyar nyelvi és irodalmi oktatás nyolc évének anyagát, mégpedig olyan szigorúan tudományos és következetes rendszerbe, amelyre eddig nálunk kísérlet se történt. A könyv lényegében konzervatív. Ezen azt értjük, hogy az író gondosan átvett a hivatalos ideológiából mindent, amit rendszerébe be tudott illeszteni. Munkája azonban ennek ellenére egészen új, s minthogy a nevelendő egyén autonóm mivoltának teljes elismerésén épült, szellemében teljesen protestáns alkotás. Soha, még mellékes kicsiséget sem hagy megvilágítatlanul. Az anyanyelv grammatikájának tanítása az eddigi módszerrel csekély eredményű volt. A kivitelben eléggé meg is nyilvánult az a felfogás, hogy ez oktatás haszna főképpen közvetve, az idegen nyelvek tanításánál várható. Karácsony könyvében minden öncélúvá válik, a nélkül, hogy általános érdekéből veszítene. A könyv megadja egyfelől minden nyelv kialakulásának a priori feltételeit, másfelől ugyanakkor élesen jellemzi és gyökeréig vizsgálja a magyar gondolkozásmód jellegzetességeit, amint azok a néplélekben, vagy az irodalomban megnyilatkoznak. E nehéz és elvont anyagot a szerző teljesen világossá, közérthetővé teszi a szemléltetés eszközeivel. A szemléltetésnek tökéletes volta e könyvben a legmagasabb fokú dicséretet is megérdemli. A társadalmi élet legősibb megnyilatkozási formái s a modern technika vívmányai egyaránt fel vannak használva az anyag megvilágosítására, s mindenütt egyforma sikerrel. Különösen termékeny és szerencsés a társas lélek megnyilatkozásainak a falusi vásárral, a lélekművelődés törvényeinek pedig a filmmel való szemléltetése. Karácsony könyve minden gyakorlati nevelőnek nélkülözhetetlen támasza. Aki nem igényli a könyv kompozícióját, annak is folytonos hasznára lehet a sok talpraesett, színes humoros szemléltetési anyag és a gyermekiélekhez alkalmazott fabulás rész, amellyel könnyen derűssé lehet tenni a sokszor száraz nyelvtani oktatást. Fehér Gábor. Arany könyvtár. Zrínyi Miklós : „Szigeti veszedelem“ (Bardnszky—Jób László) ; Gyöngyösi István : „Marssal társalkodó Murányi Venus“ (Prónai Lajos) ; Gaál József : „A peleskei nótárius“ (Galamb Sándor); Jósika Miklós: „Abafi“ (Szenlgyörgyi László); Fazekas Mihály: „Ludas Matyi“ (Havas István) ; Diószegi Sámuel—Fazekas Mihály: „Magyar fűvészkönyv“ (Pénzes Antal) ; Katona József: „Bánk bán“ (Várady Zoltán). A „Pátria“ irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság egy könyv- sorozatot indított meg „Arany könyvtár“ címen, amelyben kiadja a közép- iskolás ifjúság számára a magyar irodalomból előírt kötelező olvasmányokat. Eddig fenti hat kötet jelent meg. Mindegyik munkát más rendezte sajtó alá, s érdekes megfigyelni, hogy kiki milyen szempontokat tartott fontosnak egy ilyen, ifjúság számára készült, sokszor szemelvényes mű kiadatásánál. Igen hasznosnak tartjuk, ha az ifjúságot hozzásegítjük a kötelező olvasmányok megszerzéséhez és magyarázatokkal, értékes bevezetésekkel ellátott kiadásokkal megkönnyítjük a tőlük néha nagyon is távol álló, sokszor nehezen érthető, régi irodalmi termékek élvezését. Az elsőt, a „Szigeti veszedelmet“ dr. Baránszky—Jób László adja, szemel-