Protestáns Tanügyi Szemle, 1938

1938 / 4. szám - Dr. Evva Gabriella: Karacs Teréz élete és munkássága

Dr. Evva Gabriella : Karacs Teréz élete és munkássága.

151

gyerekeknek — írja öreg korában — szintén meg volt engedve, hogy jelen lehessünk a jeles vendégek látogatásai, eszmecseréi és vitái alkalmával. Sőt engemet, ki az írók szavain és munkáin már kislány koromban is áj tattal csüggtem, szüleim többször elvittek Budára is magukkal, midőn Virágot meglátogatták.“ Összejöveteleik alkalmával főleg Kisfaludyról, az Auróráról s az ebben megjelent művekről beszélgettek, vagy a lapok végén levő rejtvények megfejtésével szórakoztak. Karacs Teréz maga is írt leánytársai mulattatására egy-egy rejtvényt, melyet azok örömmel olvastak és fejtettek meg.

Nagy hatással volt rá 1824-ben tett bécsi útja. Atyjának egykori debreceni tanulótársa és jóbarátja : Márton József tanár magával vitte családjához az osztrák fővárosba, ahol 10 hónapot töltött. Az itt szerzett benyomások látókörét szélesítették. Alkalma volt Bécs fény- és árnyoldalait megismerni ; látta, hallotta az akkori művészeket ; volt néhány bálban ; több kirándulást tett Schönbrunnba, Luxemburgba, Badenbe és Brüllbe ; megnézte Bécs nagy képtárait is. Az osztrák fővárosban azonban nemcsak szórakozott Karacs Teréz, hanem varrni is tanult egy berlini születésű varrónőtől, aki a legelőkelőbb hölgyeknek dolgozott. Anyja ugyanis szükségesnek tartotta, hogy leányait olyan kézimunkákra is taníttassa, amelyekkel — ha kell — az életüket is fenntarthatják. így lett Teréz kitűnő fehérnemű varrónő, és évenként legrosszabb esetben 300 forintot keresett. Megtanulta a selyem hajfodrok készítését is, amivel jövedelme szintén gyarapodott. Nem szerette apja erszényét igénybe venni, és ruháinak, szórakozásainak költségeit már fiatal leány korában maga fedezte keresményeiből.

Mint 17 éves nagy leányt, őt is meghívták, ahová szülőit. Gyakran volt vendége Fáy András házának, ahol sok jeles nővel és férfival, különösen az akkori költőkkel és írókkal találkozhatott. Itt ismerkedett meg Kölcseyvel és Vörösmartyval is, atyja kedvencével. A XIX. század nagy reformátorait, legelső íróit, művészeit személyesen ismerte, barátságukat élvezte, és gyakran tett kirándulásokat társaságukban a budai hegyekbe. 1825 őszén kötött szorosabb barátságot Fáy András nevelt leányával : Zsuzsánnával, aki nála egy évvel volt fiatalabb. Résztvett a Fáy emlékezetes „András nap“-jain, szüretjein ; hallgatta, látta az 1825-i országgyűlés nagy alkotóit és alkotásait ; olvasta Vörösmarty „Zalán futását“, Fáy „Bokréta“, „Friss bokréta“ c. munkáit, és ott volt az első állandó Nemzeti Színház megnyitó előadásán. Mindez egyre növelte a fejlődő nemzeti irodalom iránti lelkesedését. E tekintetben szüleinek különösen Fáyval való benső barátsága volt nagyjelentőségű, aki nem tartotta tekintélyén alattinak velük, leányokkal is egyik-másik irodalmi termékről beszélni. Nem ritkán a véleményadás céljából nála letett kéziratokat (leginkább színdarabokat) vele és nevelt leányával olvastatta fel, s nagyon örült, ha megjegyzéseik az ő véleményével egyezők voltak.

Ebben az időben Karacs Teréz — testvérei növekedése miatt — már több időt szentelhetett olvasásra, és igyekezett a német irodalom-