Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 3. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 129 MEGJEGYZÉSEK Kőt jiyakorluii irányú javaslat. Vitéz Szabó Lajos azt írja a Protestáns Tanügyi Szemle 1938. évi febr. havi számának a 66. oldalán, hogy : „A tanulók a III. elemitől, de beszédes értelemgyakorlatok révén már az első elemitől kezdve koncentrikus körökben bővítve egész az I. gimnáziumi osztály végéig tanulják Magyarország földrajzát. Mikor a gimnáziumba kerül a gyermek, az I. osztályban Magyarország földrajzával kapcsolatban úgyszólván semmi ismeretlen fogalma nincs, s a magyar földrajzi neveket úgyszólván kivétel nélkül ismeri.“ A cikkírónak teljes mértékben igaza van. Beszéltünk erről a kérdésről a szeghalmi Péter András gimnázium tanári szobájában, s ott dr. Mező Imre földrajzszakos kolléga azt a gondolatot vetette fel, hogy az első osztályban heti három tanóra keretében Magyarország és az utódállamok földrajzát kellene tanítani. Nemcsak azért, mert valóban kevés a jól ismert magyar földrajz anyaga az első osztályban, és valóban sok Európa és Ázsia a második osztály számára, hanem azért is, mert ezzel dokumentálnánk a dunai népek fontosságát és egymásrautaltságát is. Ezzel tehermentesítenők a második osztály anyagát Ausztria, Csehország, Románia és Jugoszlávia földrajzával, több időt juttathatnánk ezeknek az országoknak a tárgyalására, hangsúlyoznánk fontosságukat és változatosságot, érdeklődést biztosítanánk az első osztály tanulói számára az új, addig nem tárgyalt anyag beiktatása által. Közlöm a javaslatot, mert érdemesnek tartom a megfontolásra. * A másik javaslatot a karácsonyi szünidő utolsó napjaira eső roppant nagy hideg váltotta ki belőlem. Az iskolák és internátusok áthűlt falai és fel- fűthetetlen levegője influenzajárványt okoz, és a nagy hideg is éppen úgy akadálya a tanulásnak, mint a nagy meleg. Tapasztalhattuk azt is, hogy az utóbbi években mindig december hó végére és január hó első felére esnek a nagy hidegek. Ezért gondoltam arra, hogy talán racionalisabban lehetne beosztani az iskolaévet és benne a vakációkat. A budapesti meteorológiai intézet szíves volt rendelkezésemre bocsátani az utolsó 65 esztendő (1871—1935) napi középhőmérsékleti adatait. Ebből azt látjuk, hogy 21°C-on felül van a napi középhőmérséklet június 29-től augusztus 15-ig. Nem volt tehát indokolatlan a régi rend, amely szerint Péter-Pálkor kellett befejezni az iskolaévet. Minthogy azonban az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nagyobb melegek ideje kissé előbbre húzódott, könnyen magyarázható az iskolaév befejezésének előbbrehozása is. Az utóbbi évek folyamán többször meghosszabbították a nyári szünidőt azzal az indokolással, hogy a balatoni fürdőhelyek érdekeit is tekintetbe kell venni. Holott tudjuk, hogy augusztus 20 után a balatoni fürdőhelyek, sajnos, majdnem teljesen kiürülnek. Javaslatom tehát az volna, hogy fejezzük be az iskolaévet a legmelegebb periódus előtt egy héttel, azaz június 22-én, és kezdjük a tanítást a legmelegebb periódus után egy héttel, azaz augusztus 23-án. Ilyen módon pontosan kéthónapos lenne a nyári szünet. Az első félév megszakítás nélkül tartana augusztus 23-tól december 20-ig. Ebből a 120 napból a szünetek és vasárnapok leszámításával 100 taní- lási napra számíthatunk. Helyes lenne tehát, ha elrendelnék, hogy az első félévet 100 effektiv tanítási nap után lehet lezárni. így hozzájuthatnánk egy igen termékeny tanítási periódushoz, kiadhatnék a félévi értesítőt a karácsonyi szünet előtt, és megmaradna a lehetőség arra, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően adja ki az iskola vezetősége az időközi szüneteket. A második félévet is 100 effektiv tanítási napban lehetne megállapítani. A mi iskolánkban a legutolsó tíz esztendőben tanulmányi naplóink hiteles be3