Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 1. szám - Hettesheimer Ernő: Megjegyzések a francia nyelv tanításához
Hettesheimer Ernő: Megjegyzések a francia nyelv tanításához. 5 iskolai francia olvasókörben. A levelezés költségét leszállítja, ha egy iskola növendékeiből választjuk ki a levelezőtársakat, és így az összes levelek közös borítékban adhatók fel. Olvasóköri működésnél az a fő, hogy az egész csoportot azonos olvasmányokkal tudjuk ellátni, mert az egész csoport így közös élménnyel rendelkezik, és így a beszámolás, megjegyzések, kifejezésmódok, jellemek megbeszélése mindenkit érdekel, és mindenkinek az ismeretkörét gyarapítja. C) Kívánságok. 1. A beszélőkészség fokozása és a nyelvtani ismeretek alaposabbá tevése a középső fokon nem érhető el addig, amíg a célkitűzés némileg nem módosul. A francia elemi iskolákban az írás és olvasás elsajátítása után az olvasmány még hosszú ideig a kifejezőkészség és stílusérzék fejlesztésének szolgálatában áll, pedig anyanyelv tanulásáról van szó. Mi az írás-olvasás elsajátítása, néhány kisebb olvasmány, a beszélt nyelvből vett néhány kifejezés és egy kis nyelvtan után a középfokon elmerülünk földrajzi és történelmi olvasmányokban, tehát tárgyi ismeretek szerzésében. Pedig ezen a fokon még egy ideig a nyelv megismerése lenne a fontos. Minél mélyebb nyelvtani ismeret, minél több gallicizmus, minél több kifejezésmód kellene, hogy a célkitűzésünk teljes legyen. Nem helyes, hogy a tanárt ebben a törekvésében mindig zavarja az a gondolat, hogy nem végez el elég olvasmányt. A nyelv gazdagságának a feltárása volna itt fontos, nem pedig minél több tárgyi ismeretet nyújtó olvasmány elvégzése. A középső fokozat első részében még olyan szöveget kellene olvastatni, mely egyrészt élményévé válhatik a tanulónak, másrészt pedig szókincse még telve van a beszélt nyelv szókincsével, fordulataival és kifejezéseivel. A tanulóinkkal egyidős francia tanuló életének, iskolai viselkedésének, szórakozásainak, játékainak, kirándulásainak ismertetése ezen a fokon a kifejezési készség emelése, az aktív szókincs gyarapítása, nyelvtani sajátságok bevésése érdekében célravezetőbb volna, mint a leginkább a passzív szókincset gyarapító földrajzi és történeti olvasmányok. Helyesebb volna erre csak pontosabb nyelvtani ismeretek és nagyobb aktív szókincs megszerzése után áttérni. Nem nyelvkurzussá óhajtom lefokozni ezzel a kívánsággal a középiskolát, csak időt szeretnék nyerni jobb nyelvtani ismeret és jobb aktív szókincs megszerzésére, csak azt szeretném elérni, hogy egy ideig a figyelem középpontjába a nyelv sajátságainak a megtanítása kerüljön, hogy egy ideig a tanár munkásságának fokmérője ne az olvasmány mennyisége legyen. Ezen egyéves, vagy legalább féléves szakasz után kellene csak az elbeszélő és tudományos prózára áttérni. 2. Az Utasítások a VII. osztályban az olvasmányokat a XIX. és XX. század irodalmi müveiből állítják össze. Megkívánják a magyar irodalomra gyakorolt francia hatás feltüntetését. A nehézséget itt a fejlődés elvének a feladása okozza. Az Utasítások indokolása szerint ez azért történt, mert az újabb irodalom müveinek a nyelve közelebb
