Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 3. szám - Dr. Csinády Gerő: Diószegi Sámuel nézetei a nevelésről
Dr. Csinddy Gerö : Diószegi Sámuel nézetei a nevelésről. 113 Diószeginek a házi nevelés kérdéseiről vallott nézetei annyira üdén hatnak, mintha ma hangzottak volna el valamely szülői értekezleten. Ez a tény azt mutatja, hogy a nevelés alapvető kérdései évtizedek hosszú során át sem változtak. Nem is változhattak, mert nem változik a gyermek természete, és nem változik a szülők magatartása sem. Ebből következik, hogy a házi nevelés hibái ma is ugyanazon okból adódnak : a rossz társaság, a szülők gyengesége, vagy túlzott erélye, a rosszra szoktatás, a rossz példaadás és a meg nem felelő környezet hatása látszik a helytelen nevelésű gyermekeken. A káros hatások megelőzésére Diószegi szerint „nem volna semmi jobb annál, mintha a gyermeket, mihelyt beszélni tud, kivennék a szülők kezéből, s akkor adnák csak vissza, mikor nevelése befejeződött“. De rámutat arra is, hogy „ez manapság nem vihető keresztül, s ezért nekünk kell vigyáznunk rájuk, s indulataikat, cselekedeteiket figyelemmel kísérnünk, nehogy a rossz szokássá váljék náluk“. A házi nevelés hibái ellen csakis a szülők küzdhetnek. Ezért fontos a szülők felvilágosítása a nevelés kérdéseiben. Az iskolai szülői értekezleteknek éppen úgy, mint más a nyilvánosság elé szánt pedagógiai előadásoknak ezt a célt szem előtt kell tartaniuk. Mert saját gyermeke nevelésében helyesebben tud eljárni az a szülő, aki nem ötletszerűen, indulatai és érzései alapján ítél, hanem tudatosan épít. Számot vet a hibával, keresi annak forrását, és megfontoltan válogatja meg a javítás eszközét. A modern pedagógia ezen eszközök közül törli a testi fenyítéket. Csak egy esetben ismeri el a jogosultságát, ha verekedésről kell leszoktatni a gyermeket. Diószegi még más véleményen van, s vele együtt bizonyára a szülők, sőt a hivatásos pedagógusok tekintélyes része. Bármilyen legyen is az álláspontunk ebben a tekintetben, annyi bizonyos, hogy a testi fenyítéknek végső eszköznek kell maradnia, mert így hatásosabb és eredményesebb az alkalmazása. Diószegi Sámuelt a pályafutása, ha nem is kötelezte éppen el pedagógiai munkásságra, de feljogosította. Ifjú korában három éven át a hajdúböszörményi iskola rektora volt, majd Kecskeméten tanított. Később Göttingából való hazatérése után mint nánási, majd böszörményi s végül mint debreceni pap a tanítói széket felcserélte ugyan az igehirdető katedrájával, de munkásságából kitűnik, hogy ilt is, sőt mint generális nótárius is (egyházkerületi főjegyző) tanító- mester maradt. Nézetei éppen ezért nem tekinthetők a nevelés kérdéseiben laikus, bár mélyen szántó elme elképzeléseinek, hanem kétségkívül gyakorlati pedagógus lelkének a megnyilvánulásai. Karcag. ür. Csinády Gerő. 2
