Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 3. szám - Dr. Csinády Gerő: Diószegi Sámuel nézetei a nevelésről
108 Dr. Csinády Gcrű : Diószegi Sámuel nézetei a nevelésről. selejtezzük ki azokat, keressünk helyet részükre a szertár valamelyik sarkában, mert akadhatnak köztük és bizonyára akadnak is olyan történetileg értékes darabok, amelyek a létesítendő tanszertörténeti múzeumba valók. Befejezésül megemlítem, hogy a részletkérdésekben is sok megvitatni való akad, ez azonban meghaladja e cikk kereteit. Csak példaként hozom fel a fizikai mennyiségek egységes jelölésének kérdését. Külföldön sincs ez egységesen megoldva, nálunk a fő- és középiskolákban, továbbá a szakirodalomban meglehetősen eltérőek a jelölések. Első lépés volna egy iskolán belül egységes jelölésben való megállapodás, ami több helyen bizonyára meg is történt már. Budapest. Renner János. Diószegi Sámuel neve növénytani munkássága révén vált ismertté. Százharminc esztendővel ezelőtt, 1807-ben adta ki a „Magyar Fűvészkönyv“-et, melyet Fazekas Mihállyal, a Ludas Matyi szerzőjével együtt írt. Munkájának nem volt olyan hatása, mint amilyent várt, s ezért élete végét a csalódás érzése éppen úgy megkeserítette, mint annyi más nagy magyar szellemét. 1907-ben, a Fűvészkönyv megjelenésének 100 éves évfordulóján a tudományos világ elégtételt Szolgáltatott a tudósnak. A Természettudományi Társulat ünnepi ülésen méltatta a szerző és a munka jelentőségét, s a Növénytani Közlemények ezen évben megjelent VI. kötetének 3. füzete egész terjedelmében a nevezetes centennáriumnak van szentelve. Hivatott srzerzők ismertették benne Diószegi életét, megírták a Fűvészkönyv szerkesztésének és megjelenésének körülményeit, és botanikai szempontból méltatták a munkát. Méltán hódolt ekkor a tudományos világ Diószegi emléke előtt. Mert Méliusz Juhász Péter 1578-ban Kolozsváron megjelent Magyar Herbáriuma és Bej the István 1595-ben kiadott Fűveskönyve után ő állította össze, az előbbieknél sokkal tökéletesebben a magyar föld akkor ismert flóráját. S míg elődei gyakorlati célzattal a gyógynövények ismertetését adták a nép kezébe, addig Diószegi tudományos alapossággal és célkitűzéssel dolgozott. Linné rendszere szerint olyan tökéletes határozókönyvet szerkesztett, mely jórészt még ma is használható. Méltatták Diószegit mint nyelvészt is. Két ok is volt erre. Egyfelől ő teremtette meg a magyar növénytani terminológiát, másfelől olyan tősgyökeres magyarsággal írt, hogy könyve ma is élvezettel olvasható, s természettudományi szakirodalmunkban mintául szolgálhat. Munkássága azonban nem maradt kizárólag a szaktudomány Diószegi Sámuel nézetei a nevelésről.
