Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 2. szám - Pénzes Zoltán: Család és iskola érintkezése gimnáziumaink mai gyakorlatában

72 Pénzes Zoltán : Család és iskola érintkezése gimnáziumaink gyakorlatában.

szerűen tartott előadásoknak legalábbis bő kivonata könyv- vagy füzetalakban jelenjék meg.24 A gyakorlati nevelőnek szülőnek, tanárnak milyen sokoldalú megvilágításában kerülnek szemünk elé az iskolai értesítők hasábjain nagyhorderejű pedagógiai kérdések. Ha ez a törekvés valahogyan rendszeresebb és céltudatosabb irányítás mellett realizálódnék, a magyar neveléstudomány sok értékes részletmunkával gazdagodhatnék. Egy másik igen figyelemre- és utánzásraméltó próbálkozás a Családi Iskola szülői közösségéé. Itt a szülők egymás megismerése, kölcsönös segítése érdekében, azért, hogy nevelői gondolkodásuk alapelveiben a szükséges összhangot megteremtsék, szülői naplót szerkesztenek, melyet egymás között köröztetnek. Állítólag igen hasznos tanulságokhoz jutnak.25 Más célkitűzéssel kísérleteznek a szülők a budapesti Mátyás király gimnáziumban „Szülök Frontja“ nevén tömörülve. A nagyvárosi élet olyan társadalmi jelenségeire figyelnek fel, amelyek a serdülő gyermek erkölcsi és intellektuális fejlődésére veszedelmes hatással lehetnek. Ezek ellen a pusztító erejű hatások ellen úgy védekeznek, hogy egy-egy a szülők köréből elhangzó konkrét esetet az illető jelenség leküzdésére hivatott tényező (hatóság, intézmény) elé visznek, egy egész szülői közösségnek erkölcsi súlyával támogatva azt. Más célja van a „Szülői Bizottságnak“ abban az iskolában, ahol egyrészt közös beszerzések megkönnyítésével (tornaruha, iskolaszerek), másrészt a tanulók otthoni munkájának egységes szemponttoktól irányított ellenőrzésével foglalkoztak.26

Említettük már, hogy az általános szülői értekezletekből a gyakorlati élet kívánalmaihoz képest a másik irányban szülői oszlály- érlekezletek alakultak ki.27 Az egv osztályba járó, kb. egykorú tanulók szüleinek érdeklődése egyöntetűbb, s így inkább várható, hogy gyermekeiket érintő kérdések megbeszélésében valóban aktív szerepet vállalnak és hozzászólásaikkal lényegesen megkönnyítik az iskola nevelő-oktató munkásságát. A multévi értesítők legalábbis erről számolnak be. Mindenhol, ahol a szülői osztályértekezletek rendjét vezették be,28 örömmel hangsúlyozzák, hogy ezek a megbeszélések sokkal élénkebbek, egyszersmind meghittebbek, a szülők közvetlenebbül és őszintébben nyilatkoznak meg. Ha ezeket nem ülésszerü külsőségek között tartjuk, hanem beszélgetés alakjában, bizonyára meglesz a kívánt eredményük is.

Az osztályértekezletek összehívására természetesen az osztályfőnök hivatott. Mint házigazda fogadja a szülőket, vagy a tanár- testület érdeklődő tagjait, és már azalatt, hogy gyülekeznek, bizalmas

24 Imre Sándor szerkesztésében megjelent Szülők Könyvtára 1-—17. sz. Bp. Studium. Vagy O. Zimmermann : „Elternbuch“-jának magyar átdolgozása Körösi Henriktől „Szülők könyve“ címen, 1928.

25 Fenyves Pál : „A Jövő Ütjain.“ 1936. 1. sz.

2! Szegedi Tunyogi—Csapó-féle gimn. Ért. 1935—-36.

27 Tudtunkkal fontosságukra nálunk Imre Sándor mutatott rá legelőször.

2Í Az iskoláknak már kb. 40%-ában.