Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 2. szám - Pénzes Zoltán: Család és iskola érintkezése gimnáziumaink mai gyakorlatában

Pénzes Zoltán : Csőhíd és iskola érintkezése gimnáziumaink gyakorlatában. 73

társalgást kezd velük. „Nem kioktat, hanem csak tanácsol, kéri a szülőket, s felvilágosításért fordul hozzájuk. A szülők tevékeny részt vesznek az ilyen értekezleten, tanácskozás indul meg, bárki bármikor közbeszólhat, hiszen annál közvetlenebb, élénkebb és komolyabb hang uralkodik el közöttük.“29 Hogy egyedül az osztályfőnök vegyen-e részt ezeken a beszélgetéseken, vagy más tanárok is, bizony meggondolandó. Mert amíg a szülői ház és az iskola közti kapcsolat nem elég benső, azt hisszük, hogy sok olyan kérdés vetődhetik fel, amelyhez egyik-másik szülő nem szívesen szól hozzá több tanár jelenlétében. Talán attól fél, hogy észrevételével még ha nemes szándékokból fakad is megbántja egyik, vagy másik tanár érzékenységét, vagy hogy őszinte vallomásával a gyermekét tanító tanárt kedvezőtlen irányban befolyásolja stb. Mindenesetre azonban a beszélgetést az osztályfőnök irányítsa: jól átgondolt tervvel hívja össze az értekezletet.

Az osztályértekezletek tárgyául a tanuló megfelelő fejlődési szakában jellemző, speciális nevelési, az illető osztályban felmerült időszerű kérdéseket válasszon. Igyekezzék elsősorban arra, hogy a szülők gondosan számoljanak be a gyermeken észlelt változásokról. Tudja meg, hogy a tanuló hangulatában, általános magatartásában, munkakedvében megfigyelt változásból mit tulajdonít a szülő az iskolának, mit a családi környezetnek, mit egyéb nevelő hatásoknak? Észrevehető-e a gyermek nagyszünidei és iskolaévi viselkedésében valami feltűnő ellentét? Bármelyik osztályban felvethetjük a túlterhelést tapogató kérdéseinket : melyik napja a legnehezebb, vagy legkönnyebb a tanulónak? hét végén nem szemmelláthatóan fáradt, türelmetlen, lehangolt-e, milyen intézkedéseket tartanának ennek megszüntetésére a legalkalmasabbaknak?30 Beszéljék meg az ellenőrző és osztályozó értekezletek eredményét stb. Más alkalmas kérdéseket az egyes osztályok legfőbb szükségletei szempontjából így csoportosíthatnánk :

Az I. o.-ban : Az elemi és gimnáziumi oktatás átmeneti nehézségei. A kis tanuló leghelyesebb napirendje. Az otthoni munka módszertani kérdései (szótanulás, narratív tárgyakból adott leckék kikérdezése, a házifeladatok célja és elkészítésének módjai, az ismétlés fontossága és mikéntje stb.) Az osztályfőnöki órák jelentősége a nevelésben (napló Íratásának célja és előnyei) ; mivel járulhat hozzá a szülő az osztályfőnöki órák hatásának kimélyítéséhez? A tanárok fogadóóráinak feladata. A jutalmazás és büntetés helyes alkalmazása az első gimnázistánál. A gyermek panaszainak kellő értékelése stb. Hogyan okuljunk az első félévi tanulmányi eredményből?

A II. o.-ban : Az őszinte szülői beszámolók előnjei. A játszótársak alakító hatása. A gimnáziumi diákéletet már ismerő kis diák kiütköző hibái: a füllentés, a figyelmetlenség, a tanár virtusos

19 Salgótarjáni Gimn. 1935—-36. évi értesítőjében p. 5.

39 Imre Sándor : I,. 10. és 12. alatt idézett cikkeiben.