Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 2. szám - Pénzes Zoltán: Család és iskola érintkezése gimnáziumaink mai gyakorlatában
Pénzes Zoltán : Család és iskola érintkezése gimnáziumaink gyakorlatában. 71 A diákleány a családban (Budapest, Ráskai Lea 11., Eger, Ang. kisasszonyok lg.). A magyar nő és a magyar anya helyzete és kötelességei 1936-ban (Esztergom, érs. kath. lg.). Anyák napja (Bp., izr. lg.). 3. Végre felsorolunk néhány szempontot az egyes iskolák sajátos életével kapcsolatos előadások anyagának megválasztására nézve : Üj intézkedések, rendeletek, törvények ismertetése (Csongrád, állami g., Csurgó, református g., Kecskemét, református g., Sárospatak, református g., Szombathely, áll. g. és lg., valamint Békéscsaba, leánygimnázium). Az intézet új rendje, intő- és róvócédulák kiosztásának új módjai (Bp., Baár-Madas református lg., Gyönk, református gimnázium, Kiskunhalas, református g., Mezőkövesd, kir. kath. g., Sopron, kath. lg., Szarvas, ev. g. és Szentes, áll. g.). A szelekció és a vele kapcsolatos kérdések (Magyaróvár, piar. g.). A szülői fogadóórák célja és rendje (Mátyásföld, Egyes. g.). Kirándulások előkészítése, célja és fontossága (Szeged, áll. g., Hajdúböszörmény református gimnázium). Beszámoló jellegű előadások : A tanulók magatartása (Kiskunhalas, református g.). Aktuális kérdésik a félév végén (Kun- szentmiklós, református g.). Iskolaorvosi vizsgálat eredményei (Kaposvár, áll. lg. és Magyaróvár, piar. g.). Fásítási akciónk (Pécs, jezsuita g.). A magyaros formaruhák és formasapkák bemutatása (Csongrád, áll. g., Bp., Patr. Hung, lg., Kisújszállás, református g., Nagykőrös, református g. és Szolnok, áll. lg.). Az előadások anyagának megválasztásán kívül más kérdés, hogy kik tartsák azokat és mikor? Természetes és jogos kívánság, hogy necsak a tanártestület tagjai legyenek a Szülők Iskolájának előadói, hanem az intelligens szülők köréből az azokra örömmel vállalkozók is. Az előadások hangneme sohase legyen olyan, hogy akár a szülők, akár a tanárok érzékenységét sértse. ,,Sem arra, hogy a tanítók a szülőket leckéztessék, sem arra, hogy a szülők az iskolát kérdőre vonják, nem szabad a szülői értekezleteket felhasználni“ — mondja Imre Sándor Neveléstanában (p. 157). Ezeknek az előadásoknak megtartására a legalkalmasabb időpont az iskolai év kezdete (hogy már a munka megindításakor nyújtsunk bizonyos kérdésekben irányító, tájékoztató útmutatásokat, vagy hogy a szülők kívánságaikat, bizonyos kérdésekben elfoglalt álláspontjukat kellő formában és illetékes tényezők előtt juttathassák kifejezésre) és a második jelét) eleje (hogy a beszámolóval egyidejűleg a tett tapasztalatok alapján felmerült bajokon, hiányokon, fogyatkozásokon közös erővel segíthessünk). Szükségesnek látszik ezt hangoztatni, mert pl. az elmúlt iskolai év adatai szerint a megtartott sz. értekezleteknek mintegy felét decemberben, januárban, illetve áprilisban és májusban tartották,23 valószínűleg pusztán adminisztratív szempontokat véve figyelembe — igen helytelenül. Jelentős fontosságú az a törekvés, hogy ezeknek a szeminárium23 175 szülői értekezlet közül 21-et decemberben, 12-őt januárban, 21-et áprilisban és 25-öt májusban tartottak.
