Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 2. szám - Pénzes Zoltán: Család és iskola érintkezése gimnáziumaink mai gyakorlatában
66 Pénzes Zoltán : Család és iskola étintkezése gimnáziumaink gyakorlatában. san tartott általános szülői értekezleteknek jellemzője az iskolának éppen ez az akadémikus felvilágosító munkája volt. A háború után fontosságukra, feladatuk pontosabb megjelölésére Imre Sándornak a magyar nevelés minden égető problémájára és erre is kiterjeszkedő, gondos munkássága hívta fel a figyelmet. Cikkeiben,15 Neveléstanában16 és előadásaiban17 a magyar neveléstani irodalomban legelőször ő foglalja össze rendszeresen a szülői ház és az iskola együttműködésének szükségességét magyarázó pedagógiai érveket, és legelőször ő ad a szülői értekezletek célkitűzésére, tárgykörére, megtartásuk módjára és idejére vonatkozólag bőséges útmutatásokat. Szerinte is a szülői értekezletek első feladata abban áll, hogy az iskolához tartozó közönségben a nevelésről bizonyos közös forrásokból kialakult közvélemény, iskola és család között bizonyos egybehangzó elvi egyetértés fejlődjék ki. Hangsúlyozza, hogy a szülői értekezleteken szülők és tanítók személyesen tájékozódhatnak egymásról, a tanulót a másik fél részéről érő hatásokról és ezek forrásairól. Ugyanezt a feladatot, egy közös s a nevelés egész munkáját irányító „eszményiségnek“ kitűzését tartja szükségesnek Kisparti János is, amikor az iskola és család együttműködésének kérdését vizsgálja.18 Az általános szülői értekezleteken maguk az iskolák is sürgetik a szülői ház „nevelői tudatosságának fokozását, a közös nevelői munka mélyítését“.19 A középiskolai nevelés mai követelményei szerint tehát az általános szülői értekezleteknek legfőbb feladata az iskolai nevelést irányító egységes nevelőszempontokat a szülői társadalommal megismertetni és elfogadtatni, azokat benne tudatossá és élővé tenni, hogy iskola és szülői ház összhangzó hatása döntő erővel uralkodhassék a más forrásokból érkező alakító hatások nagy küzdelmében. Ez a feladat — amint a tapasztalatok igazolták — még megvalósítható, szemben a többi célkitűzéssel : tanítók és szülők személyes érintkezéséből eredő termékeny eszmecserével, bizonyos kérdések megvitatásának és az életbe való átvitelének szükségével stb. Az utóbbi tíz esztendő panaszai ugyanis azt mutatják, hogy az egész iskolát érdeklő általános szülői értekezleteken megjelenő, igen eltérő színvonalú szülői közönség erősen passzív magatartást tanúsít. Bár nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatja az elhangzó nevelésügyi előadásokat, személyes tevékenysége legtöbbször abban merül ki, hogy az értekezlet befejeztével gyermeke viselkedéséről, főképpen előmeneteléről, osztályzatairól keres felvilágosítást a tanártestületben. A szülőknek ebből a magatartásából önként értődőén állott elő az a helyzet, hogy ennek a kétféle célnak megfelelően ma már sok helyen külön értekezleteket tartanak általános nevelésügyi kérdések tárgyalására 16 „A szülői értekezletekről.“ Ped. Zsebnaptár I. évf. 1924—25. p. 12—1616 Neveléstan. Bpest. 1928. p. 153—157. 17 „A szülői értekezletek.“ Előadás a Rádió Szabadegyetemen 1930. okt. 9. Megjelent a Kisdednevelés 1930. évfolyamában. 18 „A családi nevelés útjain.“ Bpest, 1935. Előszó : p. 3—4. 19 Kisújszállási református gimnázium 1935-—36. évi Értesítője.
