Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 2. szám - Pénzes Zoltán: Család és iskola érintkezése gimnáziumaink mai gyakorlatában

Pénzes Zoltán : Csalni és iskola érintkezése gimnáziumaink gyakorlatában. 67

és külön egy-egy a szűkebbkörű szülői közönséget érintő, sajátos, esetleg alkalmi kérdés megvitatására, tanár és szülő közt folyó, személyes eszmecserére alkalmas értekezletet. Az általános szülői értekezletekből így fejlődött ki természetes úton, a gyakorlat útmutatásai szerint egyik irányban a Szülők Pedagógiai Szemináriuma vagy Iskolája, másik irányban pedig így kezdenek azok fokozatosan egy-egy osztályba járó tanulók szüleinek vagy cserkész-szülőknek stb. bizalmasabb, élénkebb, tehát eredményesebb megbeszéléseivé, szülői osztályértekezletekké speciálizálódni.

Az általános szülői értekezletek pótlására már több középiskolánk szervezte meg a Szülők Iskolája intézményét,20 vagy készül azt megszervezni.21 A szervezés munkáját részben az iskola, részben a szülők, esetleg az iskola öregdiákjainak köréből lehet megindítani. Irányítására a tanártestületből és a szülők táborából kijelölt, az igazgató elnöklete alatt működő bizottság a legalkalmasabb. Ez évről-évre, mindkét tényező óhajtásainak figyelembevételével, már az iskolai év elején megállapítja ez előadások tárgykörét és sorrendjét. Az előadások száma természetesen a szülők érdeklődésének fokától függ és semmiesetre sem szabható meg előre. így pl. túlzás volna az a megoldás, hogy egy ilyen tanfolyamnak problémáit egyetlen iskolai évnek nyolc hónapjára osztanák be.22 Igen erősen venné igénybe a szülők érdeklődését és idejét, mert hiszen az őket érintő, sajátos kérdések megvitatására feltétlenül megtartandók az osztályértekezletek is. Prónai Lajosnak az az elgondolása, hogy a Szülők Iskolája csak időről- időre tartson előadásokat (ne minden évben), esetleg egyes szülők hátrányával járna. Jobb tehát rendszeresen, ha lehet, több évre szóló terv alapján, évenként egy-két előadást rendezni.

Ezek a pedagógiai szemináriumi előadások — mint már említettük — az általános szülői értekezleteket pótolnák, s így azok feladatát töltenék be. Az előadások tárgyát —- nem számítva az iskola és szülői ház közötti ellentétek kérdéseit, melyekkel már foglalkoztunk — a következő szempontok szerint lehetne megválasztani :

1. Iskola és család egységes nevelőszempontjainak kitűzése.

2. Általános jelentőségű kérdések a nevelés és oktatás köréből.

3. Az iskola sajátos életével összefüggő kérdések.

Figyelemmel egyrészt a hazai középiskolákban (165-ben) az 1935 — 36. évi Értesítők közlései szerint tartott szülői értekezletekre, másrészt a szaklapokban szakirodalomban megjelent (részben már idé80 1923-ban a Magyar Gyermektanulmányi Társaság szakosztályaként alakult meg az Anyák Iskolájából (1917) a Szülők Szövetsége. Előadásait ,,Szülők Iskolája“ néven tartja. A Kecskeméti Református Tanárok Szövetsége „Szülők Iskolája“ címen végez értékes munkát és sorozatos előadásai igen látogatottak.

11 A szegedi piar. gimnázium 1935—36. évi Értesítője jelenti, hogy a Piarista Diákszövetség megalakítja a „Szülők Iskoláját“.

88 Prónai Lajos dr. : „Az iskola és család nevelő munkája.“ Magy. Kp. 1934. p. 153—160.

2*