Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 2. szám - Pénzes Zoltán: Család és iskola érintkezése gimnáziumaink mai gyakorlatában
Pénzes Zolirin : Csalrid és iskola érintkezése gimnáziumaink gyakorlatában. 65 a közvéleményben meggyökeresedett paradoxonok tévedéseibe is.11 Foglalkozzunk az általános szülői értekezleten a szülői háznak azzal a gyakran tapasztalt magatartásával, hogy az iskola fegyelmi szabályait nem veszi komolyan, sőt sokszor a tanulóval egyetértésben igyekszik azokat kijátszani. Tekintse a család is olyan komolyan ezeket a fegyelmi szabályokat, mint az iskola : hiszen ezek a nevelés számottevő eszközei, melyeknek értékét meg kell ismertetni a szülőkkel. Nem lehet ellentét — pedig sajnos, ma még jókora van — a tanuló iskolánkíviili életének megítélésében sem. Az általános szülői értekezletek feladatául kell kitűznünk ennek a kérdésnek alapos megvilágítását : a tanuló teljes kifejlődése felbonthatatlanul egységes folyamat, tehát iskolai és iskolánkívüli életét szétválasztani csak egységes nevelőszempontjainknak feláldozásával lehetne.12 Hasonlóképpen nincs kellő megegyezés iskolának és családnak a tanuló iskolai hazudo- zásáról vallott felfogásában sem. Fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy a gyermek iskolai hazugságainak eltűrése és elpalástolása milyen romboló hatással van annak a nemes érzületnek kialakítására, mely az iskola és család összhangzó nevelésének egyik legmagaszto- sabb célja.13 Az iskola és a szülői ház közti ilyen ellentéteknek feltárása és megszüntetése az általános szülői értekezleteknek csak egyik — mondhatnánk negatív — feladata. Igazi, pozitív alkotó munkájuk más. Célkitűzésük a lassú fejlődés során szerzett tapasztalatok és a gyakorlat jelentkező igényei szerint folyton módosult. Kezdetben14 rendeltetésük az volt, hogy a „nevelés céljának és eszközeinek egyöntető felfogását biztosítsák és hogy a két nevelő fél kölcsönösen megismerje egymás nevelői gyakorlatát“. A háború előtt még különösen első szerepének betöltésére tartják alkalmasnak, saz országban szórványo(Tata, piar. g.). Miért tanítjuk a matematikát? (Kunszentmiklós, református gimn.). A rajztanítás haszna és fontossága (Debrecen, zsidó g.). Az új magyar rajzoktatás és a nevelés (Miskolc, református g.). A zenei nevelés (Tata, piar. g.). A zene nevelő értéke (Szombathely, prem. g.). A kézimunkatanítás fontossága a 11.-ban. A szépírás fontossága (Bp. izr. lg.). A testnevelés a középiskolában (Bp., ev. g.). Az ifjúság testnevelésének módjai és jelentősége (Pestszenterzsébct, lg.). A testnevelés a pedagógia rendszerében és feladatai (Kaposvár, áll. g.). A női testnevelés kérdései a tudomány mai világításában (Bp., Baár-Madas református lg.). 11 Benkő Gyula : ,,A jó diák és a közvélemény" c. cikke a mezőtúri református gimn. folyó évi Értesítőjében. A köv. előadások : A társadalom és a középiskola (Szolnok, áll. lg.). A diáktragédiák megelőzése (Szeged, piar. g.). A tanári tekintély és a szülői ház (Gsongrád, áll. g.). 12 A tanuló magatartása az iskolában és az iskolán kívül (Szolnok, áll. lg.). Kend és fegyelem az iskolában és az iskolán kívül (Nyíregyháza, ev. lg.). Hasonló témái voltak : a pestszenterzsébeti áll. lg.-nak, a pécsi gyak. g.-nak, a bpesti izr. g.-nak stb. 13 A hazugság (Kőszeg, ev. lg.). Gyermekhazugságok okai és a leszoktatás módjai (Eger, ciszt. g.). Az igazmondás jelentősége a jellemnevelésben (Nagykőrös, református g.). 14 Balogh Péter : „A szülői értekezletekről." Orsz. Középisk. Tanáregy. Közi. 1900—01. évf. p. 633—36.
