Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 2. szám - Pénzes Zoltán: Család és iskola érintkezése gimnáziumaink mai gyakorlatában
64 Pénzes Zoltán : Család és iskola érintkezése gimnáziumaink gyakorlatában. munkájával. Nehéz feladat a bukásra álló tanuló szüleit a javítóvizsga vagy éppen az ismétlés előnyeiről, áldásairól meggyőzni, de hogy nem lehetetlen vállalkozás, annak igazolásául, mint a tárgy- gyaí foglalkozó, újabban elhangzott előadásokra, két igen értékes mintaelőadásra, továbbá a kérdés időszerűségének igazolásául több iskola szülői értekezletein tartott előadásokra hivatkozunk.7 Az osztályozással összefüggő másik probléma, amely éket verhet iskola és szülői ház közé, a tanuló önértékelése, melyet erősen befolyásol lelki érzékenysége. Számos félreértést oszlathatunk el, ha feltárjuk a szülők előtt a serdülő gyermeki léleknek ezt a sajátos élményét, s rámutatunk érzékenységének okaira és következményeire.8 Nehezen összeegyeztethető az iskola és a szülői társadalom felfogása abban a tekintetben is, hogy a középiskola célkitűzésében milyen mértékben legyen gyakorlatias ? A nevelői gondolkodásban járatlan, a nevelés eszményi feladataival nem foglalkozó szülő nem értheti meg az iskola törekvéseit. Az életre nevelés egyetemes feladatát a gyakorlati életpályákra való szakirányú képzés nívójára egyszerűsíti le. Azt kívánja a középiskolától, hogy gyermeke akadálytalan érvényesüléséhez szolgáltasson eszközöket. Csupán a hasznosság elve irányítja, amikor az iskolával szemben követelményeket támaszt.9 Ebből a mai életviszonyok adta állásfoglalásból ered az az ellenállás, melyet az iskola egyes tárgyak tanításával szemben lidérnyomásként érez (különösen a klasszikus nyelveknél és a matematikánál). A közvéleményt egy tömeglélektani]ag sugalmazott áligazság is megerősíti ebben a hiedelmében, az, hogy a gimnázium jeles diákjai általában nem érvényesülnek, elkallódnak az életben, viszont a gyenge tanulók legtöbbször megállják a helyüket, saz övék az életsiker. Az általános szülői értekezletek fontos hivatása ezekben a kérdésekben tárgyilagos felvilágo- sitást nyújtani. Rá kell mutatni a középiskolai tanterv egyes tárgyainak egyetemes nevelő értékeire. Ez a munka már erőteljesen meg is indult, amit az 1035—36. iskolai évben tartott szülői értekezleteken elhangzott sok ilyen tárgyú előadás bizonyít.10 Bele kell világítani 7 Az egyik dr. Kemenes Illésnek a Rádióban folyó évi június 21-én „Bizonyítványosztáskor“ címen tartott, a másik dr. Bognár Cecilnek a Patrona Hungáriáé leánygimn. 1935—36. évi értesítőjében „Az osztályozásról“ címen megjelent előadása, melyet ennek az intézetnek egyik szülői értekezletén tartott. L. még néhány iskola sz. ért.-ein tartott előadásokat : „Bizonyítványosztás“ (Kispest, rg.), „Az osztályozás“ (Bp. Széchenyi rg.), „Az osztályozásról“ (Bp. Ráskai Lea 11.), „Az osztályozást váró szülők“ (Hódmezővásárhely, református lg.). 8 Dr. Csinády Gerő : „A tanuló érzékenysége“ (Karcag, református gimnázium 1935-—36. évi Ért.). „Hogyan fokozzuk az ifj.életkedvét?“ (Aszód, ev. g.) és a „Tanulónk munkájának helyes önértékelése“ c. előadások. (Sopron, r. kath. lg.) 9 Dr. Vályi Armand: „Korszellem és pedagógia“. Prot. Tanügyi Szemle 1936. évf. 161. old. 10 A nemzeti szellem javai. A tanulmányi anyag szerepe és célja (Gyöngyös, áll. g.). Irodalom és művészi nevelés (Bp. Szilágyi Erzsébet lg.). A modern nyelvi oktatás (Mezőtúr, áll. 11.). Hogyan nevelhet a történelem áldozatosságra?
