Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 2. szám - Pénzes Zoltán: Család és iskola érintkezése gimnáziumaink mai gyakorlatában

Pénzes Zoltán : Család és iskola érintkezése gimnáziumaink gyakorlatában. 63

sok alakjában már régóta alkalmazzuk. Ezek rendszeresítésük óta nyilvánosak voltak, de kevés iskolában éltek a szülők azzal a jogukkal, hogy ott megjelenjenek. Sem az új törvény, sem a hozzátartozó utasítás nem szói ezeknek az összefoglalásoknak nyilvánosságáról, tehát ezekre is vonatkozik az igazgató fenti engedélyezése. De helyesebb, ha az évvégi összefoglalásokat nem tartjuk nyilvánosan, mert könnyen válhatnának ünnepélyes alakiságokká, amiből sem a tanulóknak, sem a látogató szülőknek nem volna haszna.

A szülők az iskola életébe jó bepillantást kaphatnak úgy is, hogy az egész iskolának vagy egy-egy osztálynak, csoportnak kirándulásain vesznek részt. Szabadabban, gátlások nélkül mutatkozik meg ilyenkor tanár és tanuló. A szülő megismerheti gyermeke osztálytársait, hozzájuk való viszonyát, megláthatja, hogyan értékelik gyermekét társai, milyen helyet tölt be az osztály életében, milyen a kapcsolat közte és tanára között, milyen a tanár bánásmódja,5 6 megismer- kedhetik gyermeke osztálytársainak szüleivel, velük közös problémákat beszélhet meg stb. A tanulónak vagy másoknak egyoldalú, esetleg rosszindulatú közléseiből, híreszteléseiből eredő sok félreértés tisztázódhatik, számos ellentét szünhetik meg így. (Az ú. n. osztály- délutánok is alkalmasak erre.)

Ezeknek az ellentéteknek feltárására, megbeszélésére és kiküszöbölésére, azonkívül az iskola egységes nevelőszempontjainak ismertetésére különösképpen a szülői értekezletek alkalmasak. Céljuk szerint háromfélék lehetnek :

az egész iskolához tartozó szülői társadalommal ;

a szülők egy csoportjával, végre

egy-egy tanuló szüleivel folytatott értekezletek, megbeszélések. Valamennyi szülőt érdeklő, ú. n. általános vagy intézeti szülői értekezletek6 feladata elsősorban arra törekedni, hogy iskola és család közti elvi ellentétek csökkenjenek. Csak néhány ilyen tipikus, az iskolát és családot elválasztó, sőt egymással sokszor szembeállító felfogásbeli ellentétre mutatunk rá :

Az osztályozással kapcsolatos kérdések, mint a javítóvizsgára vagy osztályismétlésre bukás, a jeles bizonyítvány jelentősége stb. első helyen állnak ezek között az ellentétek között. Az iskola álljon oda a szülők elé mindenre kiterjedő, elfogulatlan, őszinte felvilágosító

5 A szülők és tanárok viszonya (Újpest, áll. lg.).

6 Hazai középiskoláink közül ált. szülői értekezleteket a fővárosi népiskolák példájára első ízben a budapesti gyak. ginm.-ban tartottak 1901-ben, hogy ,,az iskola és család nevelését közelebb hozzák s egymás kölcsönös támogatására indítsák“. (M. Ped. 1901. Szülői értekezletek). Ä vidéki iskolák közül — valószínűleg —- a lőcsei áll. főreáliskoláé a kezdeményezés érdeme, ahol 1903-ban tartottak ált. szülői értekezletet. (Magy. Paed. 1904. p. 240—241.) Vidéken való meghonosításukat dr. Simon Gyula a szilágysomlyói r. k. főgimn. 1903. évi értesítőjében megjelent cikkében (Gimnázium és család) szorgalmazza. Intézményesen először a V. K. M. 400—1926. ein. sz. rendelet, a Rendtartás rendszeresíti (17. §), majd a legújabb intézkedések is kötelezővé' teszik (1935 : VI. te. végrehajtási utasítások 24., 34. és 40. §-ai).