Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 10. szám - Dr. Benkő László: Képek az erdélyi magyar tanárság helyzetéről
Dr. Benk 'í László: Képek az erdélyi magyar tanárság helyzetéről. 147 lés, módszeres tanítás követelése ilyen körülmények között s a fennálló elbírálási rendszer mellett lehetetlen kívánság. Az osztályozás kizárólag a tárgyi tudáson alapul. A tanév három szakaszra, trimesterre oszlik. Ezek mindenikének végén elbírálják a tanulókat. A tanár minden trimesterben köteles a tanulót egyszer feleltetni (többször nem). Ez a felelet, valamint az osztályozás előtt íratott írásbeli dolgozat (egyébként nincsenek írásbeli dolgozatok) középarányosán adja a tanuló érdemjegyét. Legjobb osztályzat a tízes, legrosszabb az egyes. De a négyesnél rosszabb jegy már bukás, tehát a bukásnak is vannak különböző fokai. Ha példáid valakinek a felelete ötös érdemjegyű, dolgozata négyes, ennek a tanulónak az ill. tantárgyból nyert osztályzata : 5+4=9 : 2=4-5, még elfogadható, így történik az osztályzat megállapítása minden trimester végén. A tanév befejezésekor osztályvizsga van, s az itteni feleletek is befolyásolhatják a tanuló végosztályzatát. (Ellentétben a mi összefoglalóinkkal.) Az évvégi érdemjegyet t. i. a trimesterek és az osztályvizsga összesített eredményeinek hányadosa adja. (Pl. 4'5+3'6+5 a trimesterek eredményei, +4 az oszlályvizsgai felelet, ennek összege 17-1 : 4 127. Az a tanuló, aki ilyen osztályzatot nyert, még megfelel. Ellenben, ha valakinek 3'99 a végeredménye, már elbukott.) Az összes tantárgyakból nyert érdemjegyek összege elosztva a tantárgyak számával, adja a tanuló osztályzatának végső eredményét (media). Elképzelhető, hogy egy osztályfőnöknek milyen sok számtani műveletet kell elvégeznie, amíg valamennyi tanuló médiáját kiszámítja. Ezeket a számításokat az állami iskolákban a personal administrativ végzi, a tanárnak csupán a trimesterek és az évvégi vizsga eredményét kell megállapítania. Az autonom iskolák azonban, amelyek amúgyis állandó élet-halál küzdelmet folytatnak anyagi létükért* természetesen nem tudnak az ilyen teendők ellátására külön személyzetet tartani, ezt a munkát is a tanároknak kell el- végezniök. A tanárság anyagi helyzetéről is érdemes megemlékeznünk. Itt is a már jól ismert ellentéttel találkozunk. Az egyik oldalon igen jó anyagi ellátás, sok kedvezmény, a másikon sok teher, semmi kedvezmény, és nagyon csekély anyagi ellenszolgáltatás. Az állami iskolák tanárai a katonatisztek után a legjobban fizetett tisztviselők, s a rendes fizetésen kívül számtalan törvényes kereseti lehetőségük van (a meg nem engedett jövedelmi forrásokról nem szólunk). Ezek közül csak néhányat említünk meg : Erdély ú. n. „kultúrzóna“, s az itt működő tanárok külön fizetéstöbbletet kapnak. A nemállami iskolák tanulólétszámát mindenféle rendelkezésekkel korlátozzák. Ennek következtében az állami iskolák jóval zsúfoltabbak. Ugyanakkor azonban ezeknek is csak előre megszabott osztály- és tanulólétszámuk lehet. Ha a megállapított (bugetar) számon felül új (extrabugetar) osztályokat kell nyitni, (s ez a kisebbségi iskolák minden irányú megszorítása következtében elég gyakran előfordul), akkor itt nagyobb tandíjat
