Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 10. szám - Dr. Benkő László: Képek az erdélyi magyar tanárság helyzetéről

Dr. Eenkö László: Képek az erdélyi magyar tanárság ^helyzetéről. 445 egészen másképpen. Szelektáljunk, határozotlan, becsületesen, lefelé, magunk irányában, de határozóit nyíltsággal várjuk el azt, hogy ez a szelektálás minden területen felfelé is megtörténjék. Olyan valami ez, amit református keresztyén világnézetünk nemcsak megenged, de meg is követel. Sárospatak. Dr. Harsányi István. A kisebbségi kérdés nemzeti létünknek régóta fájó sebe, amelynek orvoslása mindinkább égető sürgősségűvé válik, és a legutóbbi időben is történnek olyan közeledési kísérletek az érde­kelt államok között, amelyek hivatva lennének a feszült légkör enyhítésére s a kisebbségi sorsban élő magyarok helyzetének elvisel­hetőbbé tételére. Sajnos azonban minden ilyen irányú törekvés elsősorban éppen arról a részről talál legnagyobb ellenállásra, ahol a legfőbb szükség volna változtatásra. A gyökeres megoldás, a kisebbségi kérdés megnyugtató rendezése nem rajtunk múlik, vagy legalább is a magunk erejéből nem hajthat­juk azt végre. l)e feladatunk a kisebbségi élet minél több oldalról és minél alaposabban való megvizsgálása és megismerése, hogy az alapos diagnózis után annál könnyebb legyen a helyes orvosság megtalálása. Ezt a célt szolgálják az alábbi sorok, melyekkel az erdélyi magyar tanárok helyzetét kívánjuk megvilágítani. Nem teljes képet adunk, csupán egy-két kiragadott, de a maga csupaszságában annál jellegzetesebb adalékkal törekszünk a valóság visszatükröztetésére. Megfigyeléseink ugyan közvetlenül csak a középiskolára és a közép­iskolai tanárságra szorítkoznak, de legtöbb vonatkozásban érvényesít­hetők bármilyen fokú és fajú iskolára is. Közvéleményünk általában csak annyiban tájékozott az erdélyi tanárság sorsáról, amennyiben az ismételt nyelvvizsgák nagy fel­zúdulást kiváltó hírei hozzá is eljutottak. Erre a kérdésre éppen köz­ismert voltánál fogva nem kívánunk kitérni, de a tárgyilagosság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a nyelvvizsgára való utalások ügyét igen sokan — nyilván sajtónk hazafias túlzásai következté­ben — tévesen fogják fel. Azt ugyanis el kell ismernünk, hogy a román tannyelvű állami iskolákban alkalmazott tanároktól joggal követelhetik meg a tanítás nyelvének, tehát a román nyelvnek tökéletes tudását. A kisebbségi iskolákban, természetesen már más a helyzet. Itt csak az ú. n. román nemzeti tárgyak (román nyelv és irodalom^ román történelem és földrajz — a világtörténelem és földrajz tanítási nyelve már magyar — alkotmánytan) tanításánál kötelező a romárig mint tanítási nyelv. A felsőbb osztályokban azonban, főleg a VIII. Képek az erdélyi magyar tanárság helyzetéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom