Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 9. szám - Hazai irodalom
378 Hazai irodalom. get három tényező együtt alkotja : 1. Művelt emberek. 2. Értékes művek. 3. Célszerű szervezetek. Nemzeti műveltségünk, a magyar kultúra tehát művelt magyar emberek, értékes magyar művek és célszerű magyar szervezetek organikus egységét jelenti“ (102—3). A nemzeti műveltséget azonban voltaképpen a művelt emberek, a „kiművelt emberfők“ teszik. Mi a művelt ember mértéke? Á művelt embert minden körülmények között az jellemzi, hogy egyéni, társadalmi, felekezeti, faji különbségeken túl meg tudja érteni, s át tudja érezni az egyetemes emberi sorsot, vagyis az — aminek lennie kell : Ember. A nemzetek a kultúra prizmái. Ezen a fénytörő-rendszeren alapszik a magyar kultúra is. Értelme : a humánumnak a magyar lélek törvényszerű sajátosságában való visszaverődése. Ziláltságában, összetört voltában van-e a magyar prizmának ilyen fénytörő s visszaverő ereje? Van. De a nyert spektrum az adó állapotának megfelelő. Tisztaságát, egyenletességét, épségét nekünk kell megtalálnunk, csonkaországi mai magyaroknak. Ez sorsunk és végzetünk. „Ez az idők parancsa a független magyar nemzet számára. Ezzel teljesíti — és nem egyebekkel, amikkel talán próbálkozik — valódi kötelességét a szenvedő letépett tagokkal szemben, de ez az életmentő megújulás forrása saját magára nézve is, és végre ez az ő világhivatása az emberválság apokaliptikus idejében“ (114). A feladat kulcsa : az egységes magyar értékelés. Míg nemzeti kultúránk alapvető értékéről nincs egységes mértékünk, addig nem is álmodhatunk a magyar szellem életerős kibontakozásáról, egységéről. ,,A tudománynak, művészetnek és erkölcsiségnek egységes magyar eszményre van szüksége, mely megítélje eddigi termésének értékét, és célt tűzzön az ezutáni munka elé“ (116). A tudomány a nemzeti műveltség igazságának őrzője. A magyar tudománynak ennélfogva az igazi, reális nemzeti önismeretet kell jelentenie. A tudományt legmagasabb fokon az egyetem képviseli. Neve a tudomány tárgyainak magasabbfokú egységét jelenti, s magábafoglalja működésének korlátlanságát. Ez adja meg gyakorlati jelentőségét is : olyan embereket nevel, akik képesek az életben a választott igazság szabad gyakorlására. Ez szabja meg a tanítók és hallgatók viszonyát, súlyos de magasztos feladatot róva mindegyikükre. Hasonló szerves viszony van az egyetem szélesebb köre, közönsége között. Az egyetem közönség nélkül légüres térben terpeszkedik, a közönség viszont az egyetemtől várja életének igazságait. A magyar egyetemek feladata ez alapon : annak a kérdésnek tiszta, tudományos igazsággal való eldöntése : ,,Van-e hite, joga, képessége, öröksége ennek a nemzetnek a maga földjén és a maga ege alatt saját életéhez és jövendőjéhez?“ (134). Nemzeti műveltségünk erkölcsi oldala a magyar jellem kérdésére vonatkozik. Itt a sajátos magyar mértéket az adja meg, hogy mennyiben érvényesül az élet bensőséges, lelki becslése a magyar ember és a magyar társadalom életében. Sajnos, sóhajthatunk szerzőnkkel együtt, nagyon kevéssé. Értékelésünk inkább külsőleges, jogi, formalisztikus természetű. A lelki értékeknek itt mindig ezek mögött volt a helye. Pedig a legkülönb magyarok épp az ellenkezőre adtak példát. Művészeti kultúránk mértéke is az volna, hogy a magyarság milyen magasságokban jut benne kifejezésre. De itt még a kezdet-kezdetén is alig állunk. Művészetünk és a nemzet között széles szakadék van, s a népi kultúra, ami alapul szolgálhatna, az is kezd bomlani. A nemzetnek műveltségi életét tudatosan meg kell szervezni, mert a nemzeti műveltség: a szellemi értékek szervezett organizmusa. A szervezetnek egységesnek, rugalmasnak, s az adottságokhoz alkalmazkodónak kell lennie. A szervezet egységes irányító szervet tételez föl. Ez a nemzeti művelődésben az állam, illetve ennek illetékes tényezője. Az állami szempontok mellett azonban érvényesülési teret kell adni az eddig kifejlődött szervek autonómiájának is, a közös cél szem előtt tartása mellett. A szervezettség intézményességet jelent. Ma legfőbb művelődési intézményünk az iskola. Ennek „nem az a voltaképpeni célja, hogy kész befejezett műveltséget adjon, hanem hogy
