Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 9. szám - Dr. Madai Pál: A történettanítás szakdidaktikai problémái
346 Dr. Madai Pál: A történettanítás szakdidaktikai problémái. azt mintegy rajta kívülálló, vele semminemű belső (szellemi) kapcsolatot nem mutató valóságot szemléli, addig a történész (általában a szellemtudományokkal foglalkozó) a múlt idők embereinek lelkét, eszméit, céljait a fentmaradt jelekből, a ránkmaradt emlékekből értheti meg. Ezek szintén fizikaiak, legtöbbször papírra írt, vagy kőbe vésett szavak, máskor képek, szobrok, romok s a legkülönbözőbb emberi alkotások, amelyek azonban nem maguk jelentik a múltat, hanem csak a keletkezésük idején élt s őket megalkotó emberek lelki -életének, érzés- és gondolatvilágának, céljának és értékfelfogásának szimbólumai. Ezekben az emberi szellem által alkotott jelekben a történész által megfejtésre váró jelentések, tehát olyan lelki tartalmak vannak bezárva, amelyhez egyedül e fizikai jeleken, mint a letűnt ember szellemi életének egy bizonyos időpontban objektivált eszközén keresztül juthatok el. De hogyan? Éppen úgy, mint ahogyan ma is élő embertársaim lelkivilágát megérthetem, tehát intuitív beleélés és analógiás következtetés által, miután részint ösztönszerű, részint tudatos összehasonlítások útján meggyőződtem arról, hogy a belső lelkiélet eredményeként jelentkező külső, fizikai jeleknek minden lelkiéletre nézve ugyanazon szimptoma-értékük van. íme ez a jelenben is folyton gyakorolt átélés az az út, amelyen keresztül múltban élt embertársaim életét, szellemi működését újra élhetem, rekonstruálhatom és megérthetem. A történész ezenkívül a múltat az egyéni, vagy társadalmi lélek célkitűzése alapján egységes összefüggésben igyekszik megérteni. A cél mindig valamely értékmegvalósításban jelentkezik, éppen azért a történész a múlt rekonstruált egészéből (struktúrájából) nemcsak a gondolati tartalom logikai megértésére törekszik, hanem a történeti egyén, vagy közösség érzelmi életét és akarati tendenciáit is újraéli, s csak így jut el a helyes történeti megértés fokára.2 A tárgyunkra vonatkoztatott eme rövid tudomány- és ismeret- elméleti betekintés főként annak hangsúlyozása kíván lenni, hogy ma már a Lörténettanár másképpen, tisztábban, helyesebben keik hogy lássa tárgyának természetét és lényegét, mint ahogyan még nem is régen láthatta. Ez a korszerű lelki állásfoglalás, szaktárgyának ez a mélyebb, filozofikus szemlélete teremti meg lelkében azt az. ideológiai bázist, azt a világnézeti alapot, amelynek segítségével egyedül képes akár részleteket feltáró, akár nagy szintéziseket végző munkájának minden fázisában a középiskolai oktatás céljául kitűzött elvi szempontokat érvényesíteni. A tanítás célja. Nem kétséges, hogy végső fokon a tanári pálya egyedüli és legnemesebb feladata a középiskolai oktatás számára kitűzött cél megvalósítása. Már a tárgy természetének, a történeti megismerés 2 Lásd e problémákat Kornis Gy.: Történetfilozófia 45—60 1.
