Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 8. szám - Külföldi lapszemle
Külföldi lapszemle. 377 Vitathatatlan tételeket állít fel, kultúrtörténeti ismereteket gyűjt mindenről, ami a neveléssel összefügg. A pedagógia mint tudomány csak gondolathibát követhet el, nevelési hibát nem, mert nem ad gyakorlati útmutatást. A neveléstan értékes és értéktelen formákat mutat be, csak általános lehetőségekkel foglalkozik, típusokat ad. Utánozható példát azért nem adhat, mert ehhez az összes pedagógiai esetet ki kellene merítenie. A pedagógus, akinek mindkét téren vannak ismeretei, tudni fogja, hogy az általánost hogyan alkalmazza a különösre. A neveléstan jelentéktelenebb testvére a nevelésismeret, amely szemléletes példákat ad. Dr. Laurenz Stróbl: Sehulvorsuelie aus der Lehre über die Kampfstoffe, A légvédelem kérdését az iskola is igyekszik keretei közé illeszteni, A légvédelmi kísérletek nem jelentenek nagyobbodást a kémia anyagában, mivel a tanterv úgyis kötelez az összes gázok tárgyalására A cikkíró iskolai kísérletet mutat be a robbanógázok fejezetéből. Franz Legat (Kärnten) : Iter Fremdsprachunterricht in der Grundschule. Karinthia kétnyelvű népiskoláiban, ahol szlovén gyermekek tanulnak, a német nyelvet kell a legfontosabb tantárgynak tekinteni, mert a rossz eredmény a német nyelv tanításában az. iskola összeredményére is kihat. 3. Zeitschrift für ycschichtc der Frzichuiiy und der Unterrichts. 27. Jahrgang, Heft 1. Georg Kleiböiner: Itie gegenwartsnahe Pädagogik Goethes. Goethében a művelt német a humanizmusból kinövő klasszikus műveltség kiteljesedését csodálja. De még nem fogtuk fel őt teljes mivoltában. Goethe élete közepén két korszak fordulóján áll és Janus-arcát kétfelé fordítja. A XIX. századot úgy tekinti csak, mint a kísérletezés korát és rajta keresztül a XX. századhoz szól. Kettős arcát egész életén át írt nagy munkáiban láthatjuk. Faust, az Einzelmensch, élete végén igyekszik kötelességét mint a közösség egy tagja végezni. Wilhelm Meister a Wanderjahre-ban nem hős, hanem az emberközösség egy tagja. Minden eddigi Persönlichkeit alárendeli magát a közösségnek. A pedagógus Goethe megítéléséhez bőven szolgáltat anyagot Goethe, az író. Kijelentéseiből azt látjuk, hogy más nevelést kíván az új korszakban, mint amilyen az Einzelpersönlichkeit korának ideálja. Korának új nevelési formája, az internátusi nevelés a philantropinumok- ból indul el. Goethe szerette, hogy itt Ganzheitpädagogik van, mert az ember testi-lelki egysége ezt kívánja. A tudás közlése csak egy része a nevelésnek. Az új korszakban Goethe olyan nevelési lehetőséget kíván, mely az ifjút, mint a közösség egy tagját neveli. Az államnak hasznos tagjai lehetnek a nem iskolázott derék munkások is, akik csak azt tudják, ami hivatásukhoz szükséges. Azonban a tudományos képzettséget is fontosnak tartja, de vallja, hogy a különféle néposztályoknalc más-más műveltségre van szükségük. A „Pädagogische Provinz“ (Wanderjahre) új államalakulat elképzelése a jövőben, ahol senki nem visz véghez semmit saját erejéből, hanem titkos szellem hat át mindenkit, egy közös cél felé haladva. Goethe hangsúlyozza, hogy a nevelés alapja a vallás. A cél egységes világnézeti alapon derék emberek nevelése az államban egy bizonyos funkció elvégzésére. A mai német Lagerleben, Hitlerjugend, Jungvolk mindezeket a nevelési elveket követi. 4. Zeitschrift für neusprachlichen Unterricht. 1937, Hand 36, Heft 4. Hermann Heuer: Englische und deutsche Jugenderziehung. Az angolok a neveléspolitikában sokszor szolgálnak mintaképül a németeknek. De amire szükségük van, azt nem veszik át mint kész használati cikket. Minden nemzet nevelése saját erejéből kell, hogy táplákozzék, és nemzeti jellegét magán kell viselnie. Az angolság államalkotó és nevelő képességeit elismerik, de csalhatatlanságukban nem hisznek. Az új korszak nevelési irányát a Führer követelményei szabják meg. Szerinte a jellemnevelés sokkal fontosabb, mint az ismeretátadás. Az angol iskolákban ugyanez a nevelési ideál. Közös vonásokat fedezhetünk fel a mai német Ausleseschultyp és az angol Public School között. Mindkettőben hangsúlyozzák a sportok nagy testületi szellemnevelő erejét. Lényeges egyezés a német-angol nevelésben a
