Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 8. szám - Külföldi lapszemle
378 Külföldi lapszemle. cserkészszellem, amely az ifjúság romantikus hajlamait a nagy célokra való törekvés komolyságával köti össze. 5. Die Erziehung. Monatschrift für den Zusammenhang von Kultur und Erziehung in Wissenschaft und Leben. 12. Jahrgang Heft 10/11, Juli—August. Prof. Otto Urbach : Die formalbildende Aufgabe des modernen Unterrichts» A tananyag aggasztó növekedése és a tanítási idő elkerülhetetlen megrövidítése nehéz feladat elé állítja az oktatás módszerét. A metodika problémája, hogy a modern iskola mikép felelhet meg a megrövidített idő ellenére a magasabb szellemi igényeknek. Formális képzésre kell törekednünk. Minden attól függ, hogyan küzdünk meg a tananyaggal. Nem fontos a tananyag milyensége és mennyisége, de fontos, hogy sikerül-e az iskolának odáig juttatni a tanulót, hogy egyedül is megbirkózzék az anyaggal. Az sem fontos, hogy egy tárgy teljes anyagát megismerje, de szükséges, hogy tiszta fogalmat alkosson magának az egyes tudományterületek terjedelméről, hogy tudjon megfigyelni, beosztani. A tanuló kapjon bepillantást a tananyag beosztásába és a beosztás alapjába, továbbá a módszerbe, amellyel rendezni tudja ismereteit. b) Angol lapok. 1. The Schoolmaster and Woman Teachers Chronicle. September 9, 1937. Vol. CXXXII. No. 1474. The Essential Framework of Knowledge. H. G. Wells’ New Outline of Informative Education. A cikk részleteket közöl H. G. Wells ,,The Informative Content of Education“ című beszédéből, melyet a British Association gyűlésén tartott. Támadja a mai oktatást és részletesen ismerteti (táblázatos kimutatásban is) saját elgondolásait az iskola ismeretadásának minimumáról. Szerinte az angol iskolák évről-évre tudatlan, kritikátlan tömegeket bocsátanak el. Neveltjeik hiszékeny, könnyen félrevezethető lények, csak ágyútölteléknek valók. Reformját csak reformált tanárokkal tudja elképzelni. A mai tanárság 2/3 része idejét múlta, már „50 éve nem volt belülről újjáfestve“. A tanárság lelki ifjúságának megőrzése csak időszerű tankönyvek segítségével lehetséges, a mostani elavult tankönyveket el kellene égetni és teljesen újakat hozni. 2. Education. The Official Organ of the Association of Education Com- mitcs. September 10, 1937. Vol. LXX. No. 1809. Mint az angol nevelésügyi bizottságok egyesületének hivatalos lapja, több hozzászólást közöl Mr. Wells and the Teachers címen Wellsnek a tanárok és tankönyvek elleni támadásához. Gúnyosan állapítja meg, hogy Wells ezúttal nem akar az evolúcióról tudni és mindent teljesen új alapokon akar kezdeni. —• További tudósítások : a rádióelőadásokról a felnőttek oktatásában, a középkorúak oktatásáról, az ipariskolákról, testnevelésről stb. 3. New Era in Home and School. July-—August, 1937. Hoiiis Vérei (Chambéry, France) : Learning the Social Virtues in the Nursery Schools. Az óvodába érkező individualista gyermeket közös tevékenységre való szoktatással az ovoda vezeti be a kollektív életbe. A szociális nevelés kiindulópontja a közös ritmikus gyakorlat, gyermekkórus, együttes mesehallgatás. Az eleinte gépies fegyelem később szándékos engedelmességgé lesz. Az ovoda akaratnevelése a társadalmi nevelés leghasznosabb formája. Bizonyos társadalmi szokások, tulajdonságok (rend, tisztaság, udvariasság) megszerzése szintén az ovodai munka eredménye. Az ovoda igyekszik kitartóvá tenni a gyermeket : megkezdett munkát félredobni nem szabad. A kitartás pedig a szorgalom forrása : ritka és értékes tulajdonság az életben. A kollektív gyakorlatok és játékok megtanítják a zsarnok és önfejű gyermeket arra, hogy nem ő a világ közepe és mások is léteznek az övéhez hasonló jogokkal. A gyermek kénytelen lesz társadalomellenes hajlamait fékezni és akaratát másnak alárendelni. Az ovoda negatív erényeket fejleszt : a lemondás bátorságát, mások iránti tiszteletet. De fejleszt pozitív erényeket is : mások iránti szeretetet, igazságérzetet, részvétet, hajlandóságot a segítésre és védelemre.
