Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 8. szám - Megjegyzések
374 Megjegyzések. A korszerű testnevelés : testben acélos, lélekben jellemes egyén képzése. Az iskolai testnevelés 1931—35. közt lendült igazán magasra, azóta visszaesett. A test ősi erőit és képességeit párhuzamosan kell kifejleszteni, nevelni, mert e nélkül harmonikusan kiművelt ember ma nem fejlődhetik kultúrlénnyé. Igen sok értékes emberi tulajdonság elvész, vagy elcsenevészesedik a túlhajtott intellektuális munka szellemi börtönében, és a szükséges testi erők kifejlesztésének elmulasztása, vagy elhanyagolása miatt. A múlt század 90-es éveiben a VKM fölismerve a testnevelés fontosságát, melegen ajánlotta középiskoláinknak a játék, korcsolyázás és úszás gyakorlását s a kötelező játékdélutánok bevezetését és a kerületi versenyeket. 1913-ban alakult az Orsz. Testnevelési Tanács, s Berzeviczy kultusz- miniszter a testnevelés lelkes híve lett. Heti négy testnevelési órát és egy játékdélutánt követelt, de nem sikerült kivinnie, 1929-ben születik meg a középiskola 3. testnevelési órája, a honvédelem előkészítő gyakorlatai számára, vagyis csak a honvédelem tudott rést ütni az iskolai pedagógia merev érckapuján. A lex Hóman újra visszatér az 1777-iI. Ratio Educationis koncepcióihoz, amikor kimondja : „A lélek felüdítésének két módja van, az egyik az egészség fenntartására és a szellemi erők helyreállítására szükséges. .. “, de az ideális az lenne, ha a testnevelés is mindennapossá válnék, hisz ezt a célt szolgálják alapjában a 45 percre lerövidített órák is, hogy egy-egy testnevelési órát mindennap be lehessen iktatni a tantervbe : ez a véleménye a testnevelőknek általában, bár még nem tudták szándékukat valóra váltani. Az iskolai testnevelés mint derűs, élénk testmozgás, a szervezet biológiai szükséglete az iskolában való üléssel szemben, mely mozgásszükségletét mindennap ki kell elégítenie, éppúgy mint az alvást vagy a táplálkozást, és éppen úgy nem lehet heti három napon a többi napok helyett is testmozgást végezni, mint ahogyan nem lehet csak minden második nap enni, vagy aludni. Az angol világbirodalom mintaszerű a testnevelés terén is. Ott igenis mindennap tornásznak, hacsak húsz percig is, de ezt nem szabad elhanyagolni. Ez nemcsak az angol sportélet fejlettségének, de a szellemi fölényének is egyik pillére. Budapest. Dr. H. Gaudy László. A ponyvakénlés egyik megoldása. Sok szó esik a neveléssel kapcsolatban a ponyvák kérdéséről. Két fél áll itt egymással szemben : a gyermek, aki olvassa a ponyvát, mert olvasnia kell, mert szüksége van új és az élettel szorosan összefüggő írásokra, amelyek a mai életet mutatják meg, olvassa, mert ő úgy látja, hogy abban van egészen őszintén megírva a ma embere és élete, mert abban autón és repülőgépen menekülnek a banditák, és abban csak egy kis csalafintaságra van szükség, hogy a főhős, bár egyébként értéktelen ember, és az orvosi diplomáját úgy hamisították, egy csapásra a szanatórium igazgató-főorvosa egyen. Egyszóval álmait látja beteljesedni e lelkiismeretlen írásokban, tehát olvassa. A másik fél a nevelő, aki eltépi a megtalált ponyvát és beküldi a bűnöst az iskola könyvtárába, hogy olvassa el inkább Jósika Abafiját, amit úgyis ismernie kell, és csodálatos, a gyermek nem ül neki az Abafinak, hanem megszerzi az elkobzott „Kétarcú ember“ másik példányát és befejezi annak olvasását. Mintha semmi sem történt volna, így megy ez tovább. Ott van a ponyva (hála alkalmas formájának) a számtanórán a füzetbe téve, ott a latin szótárba és a valláskönyvbe hajtva és két-három soronként olvasva, egy délelőtt tanóráin már kétszer is gazdát cserélhet az osztályban. A könyv elkobzása nem segít, mert tíz másik jelenik meg helyette. Régen hangoztatott elméletet fogok ismételni, ha azt mondom, hogy e kér-^ désben sem, mint semmiféle nevelési kérdésben, nem elég a tiltás, hanem egyedül hatásos védekezés, ha a gyermeket állítjuk harcba a ponyva ellen. Ezt a gyermek igazságszeretetére támaszkodva, minden nevelő könnyen megteheti,
