Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 8. szám - vitéz Domokos György: Az elemi algebra tanításának módszerei

362 Vitéz Domokos György : Az elemi algebra tanításának módszerei.

tapasztaljuk algebrát először tanuló növendékeinknél, hogy nem értik, mire valók a csak úgy kapásból felírt, sokszor mérföld hosszú képletek, amelyekkel nekik bizonyos műveleteket kell végezniük, és azért gyakran hangzik föl osztályunkban panasz : én ezt egyáltalán nem értem, nem tudom, mire való ez az egész, nem látom semmiféle értelmét stb. Különösen azok, akiknek csekély az absztraháló képességük, találnak nagy nehézséget a folyton komplikáltabb, de látszólag célnélküli formalizmusban, és csak nagy fáradsággal jutnak el oda — ha egyáltalán eljutnak —, hogy a tanultakat az év vége felé az egyenleteknél és a grafikonoknál alkalmazni is tudják.

E. Boréi már említett kitűnő kis könyve megmutatja azt az utat, amelyet követnünk kell, ha nem akarunk eltévedni a formalizmusok útvesztőjében. A pozitív és negatív számok bevezetésének célszerűsége, művelete a segmentumokkal, az egyenletes mozgás egyenletének általános tárgyalása, sőt a homogén koordináták bevezetése megelőzik az algebrai számolás elemeinek tárgyalását.7

Habár az elemi algebrának ilyen felfogású tárgyalása ellen semmi kifogást nem tehetünk, mégis figyelemreméltó az angol iskolákban használatos másféle tárgyalási mód, amely mindjárt az első algebra órán egyszerű feladat egyenletbe foglalásával és megoldásával oszlatja el az algebra nehézségeiről és haszontalanságáról eléggé elterjedt tévhitet.8 Felkeltve a növendékek érdeklődését és feloldva csak úgy kapásból felírt vagy feldiktált betűhalmazok értelmetlenségét, úgy vezet el az absztrak törvényekhez és a műveleti szabályokhoz, hogy a napról-napra megismétlődő gyakorlati feladatok segítségével állandóan felszínen tartja az algebrának a mindennapi élettel való kapcsolatát. Néhány évvel ezelőtt az Országos Református Tanáregyesület egyik közgyűlésén a matematikai és természettudományi szakosztály előadásának keretében szóbakerült az angol módszer és nagyon kedvező vélemények hangzottak el azok részéről, akik azt iskolájukban már kipróbálták.

Még a múlt évben iskolánk módszeres értekezletén felhívtam szaktársaim figyelmét a kedvező véleményekre, magam pedig a tanári kartól kapott felhatalmazás alapján ebben a tanévben a leánygimnázium IV. osztályában — ahol tudvalevőleg az algebra tanítása kezdődik — meggyőződést szereztem a módszer helyességéről. Mielőtt erről beszámolnék, Cracknell könyve alapján rövid vázlatát adom annak, hogyan folyik le az első algebra óra, és hogyan történik egyenletek alapján a negatív számok bevezetése.

Az első algebra óra.

Mindenki ismer olyan feladatokat, amikor bizonyos számot ki kell találni. Egy egyszerű ilyen feladat : Ha egy számot hárommal szorzunk és a szorzathoz 5-öt adunk, 20-at kapunk eredményül.

7 E. Boréi : Algébre h. 85.

8 A. G. Cracknell : The school Algebra.