Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 7. szám - Belföldi lapszemle
Belföldi lapszemle. 327 alkotó tényezővel kell számolni, de még sem lehet azokat szétválasztani; nem szabad csak formát boncolni éppen úgy, mint nem szabad csak racionális tartalmat bogozni. A középiskolai verstanításban ezeket a meggondolásokat tartva szem előtt, érjük el igazi célkitűzéseink komoly eredményét; az élmény szerű versolvasta- tást és komoly verset olvasó és szerető közönség nevelését. Talán e munka elvégzése után kevesebb lesz a vers iránt érzéketlenséggel biró emberek száma, s többen lesznek olyanok, akiknek lelkét a vers szépségei is megfogják, s ez által csak egy pillanatra is átérzik a transcendens szépségek és értékek nagy- szerűségét 1 Nyíregyháza. Dr. Bakos József. BELFÖLDI LAPSZEMLE Országos Tanáregyesüleli Közlöny. 6. szám. Bognár Cecil a szelekció és az osztályozás aktuális kérdését fejtegeti. Az a felfogás, hogy az osztályozást képességvizsgálatokkal kellene pótolni, nem helyes, mert ilyen vizsgálatok nem derítenek fényt a tanuló ismereteire, műveltségére és erkölcsi tulajdonságaira. Osztályozás nélkül megcsappanna a szorgalom. Nem szabad azonban az osztályozást kizárólag jutalomnak és büntetésnek feltüntetni. Előmenetelért adott osztályzatba nem számíthatunk be magaviseletét. A szorgalom is csak úgy értékes, ha értelme van. Kálmán Ilona : „Individuálpszicho- lógia a középiskolában.“ Különösen a nehezebben nevelhető gyermekekről szól. A tanárnak ezeket meg kell közelítenie, lelki világukat meg kell ismernie. A tanuló rendesen már a törekvésért is hálás. A baj megállapítása magával hozza a gyógyítás lehetőségét is. Pelrich Béla a hetedikosztályos német irodalom tanításához fűzi mondanivalóját. Főleg azt hangsúlyozza, hogy a beszéd- készség tökéletesebb elsajátítása kedvéért nem szabad háttérbe szorítani az irodalmi kincsek megismertetését. Bíró Béla : ,,A rajz problémája.“ Pornai Gyula a zugpedagógusok ellen emeli föl a szavát. — 7. szám. Kása Kálmán : „Neveléspolitika és szelekció.“ Neveléspolitikánk a középiskolát a kiválogatottak iskolájának akarja tudni, nem osztályalapon, hanem tehetség szerint. Ez a törekvés a tanulóanyag kiválogatására vezet. Értékes eredményt nem érhet el az iskola olyanokkal, akik képtelenek tanulni. Ha a középiskola szelektál, olyan területek felé irányítja a középiskolába nem való gyermekeket, ahol azok jobban meg tudják állni a helyüket. Papp Zoltán : ,,A középiskolai szociális nevelés“ címen arról beszél, hogy az iskolában nemcsak szociális munkára kell nevelni a gyermekeket, hanem társadalomtudományi kérdésekkel is meg kell ismertetni a nagyobbakat, hogy ne álljanak értetlenül a kor nagy társadalmi problémái előtt. Hasznos támogatást adhatnak itt a magyar és történelem tanárok. Masszi Ferenc : „A középiskolai tanárképzés“ c. cikkében azt tartaná jónak, ha az egyetemen intézményesen szétválasztanák a tudósképzést és tanárképzést. A német nyelv tanításának problémáival foglalkozik Lemle Rezső. Véleménye szerint a beszédkészség fejlesztése kell, hogy a német nyelvi tanítás középponti gondolata legyen. Halász Gyula jó vezérgondolatokat ad az iskolai ünnepélyek rendezéséhez. Hári Ferenc a német iskolák helyzetképét ismerteti. — 8. szám. Hajáéi János : „Nevelés a középiskolában.“ A társadalomnak arra a mind gyakrabban hangoztatott véleményére, mely szerint a középiskola csak ismeretközlő intézmény, ad választ és bebizonyítja, hogy az egyes tantárgyaknak már magukban is mekkora érzelem- és akaratfejlesztő ereje van. Marczinkó Ferenc a német nemzeti szocialista történettanítás irányelveiről tájékoztat. Mint vezető irányelvet, a Führer-gondolat bevitelét a történettanításba, ismerteti. V. Teri icsy Győző: „A fegyelmezés mesterfogásai.“ A fegyelmet a tanár szaktudása, komolysága, természetessége, de elsősorban tanításának mikéntje adja meg. — 9—10. sz. Dékány István cikke az „Osztály és osztályelit“ érdekes tárgy-
