Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 7. szám - Belföldi lapszemle
328 Belföldi lapszemle. hoz nyúl. Beszél az osztályok sajátos szelleméről, s hogy milyen tényezők szerepelhetnek ennek a szellemnek a kialakításában. Különös tekintettel kell lenni a tanárnak az osztály legjobbjaira — főként az erkölcsi szempontból legjobbakra — ezeket kell különösen szorosan kapcsolnia magához, s ezzel a jó, a becsület eszméjéhez. Az osztályelit az osztály példaképe. Balogh Ilona részletbemenően ismerteti, milyen kérdéseket tárgyaltak meg egy év folyamán pz első osztályban Budapest földrajzával kapcsolatban. ,,Az érettségi vizsgálatok problémáidról ír Lemle Rezső. A közös érettségi tételek gondolatával száll szembe, és megállapítja, hogy központi bizottság felülbírálása éppen úgy egyéni szempontok szerint történnék, mint az iskolákban tanító tanároké. Az írásbeli érettségi vizsgálatoknál fontosabbnak és értékesebbnek tartja a szóbelit, annyira, hogy az írásbeli érettségit mellőzhetőnek véli. Péter Zoltán a „Figyelődben azt sürgeti, hogy állítson fel a magyar tanárság egy közös szervezetet, mely nagyobb súllyal képviselhetné egyetemes érdekeit. Bozzay Zoltán a két magyar iskolaszanatóriumot ismerteti. Magyar Középiskola. 1937, 2. szám. Stuhlmann Patrik cikke : „A család és az internátus.“ A nevelőintézet nem versenytársa, hanem segítője, kiegészítője a szülői háznak. Különösen jó szolgálatot tesz az internátusi nevelés az elkényeztetett, agyonféltett egyke-gyermekeknél, azoknál, akiknek szülei elváltán élnek, továbbá az erkölcsi válságba jutott családok gyermekeinél. Ha az egyéniséget nevelő családi élet nem megfelelő, hasznosabb a gyermeknek a kollektív nevelés. — 3. szám. V. Temesy Győző: „Nevelőiskola és cserkészpedagógia“ címen azt szorgalmazza, hogy a cserkészmunkában a középiskolai tanárság minél nagyobb számban vegyen részt, a cserkészparancsnok lehetőleg mindig tanár legyen. — 4. szám. Balanyi György : „A tanár egyénisége és az iskola.“ A cikk írója híres pedagógus-szerzők véleményeit idézi a tanár egyéniségének szabadságára vonatkozólag. Meggyőzően mutat rá- milyen fontos a tanár egyénisége a tanulók lelkének kiformálásában. Legfontosabb a tanár példaadása. — 5. szám. Halász László : „Léleknevelés és osztályozás.“ Nemzeti feladatnak tartja a szigorú szelekciót. A tanárok felelősek azért, milyen értelmi és erkölcsi értékű emberek kerülnek vezető állásokba. Meg kell akadályozni, hogy a tehetségtelenek és a jellemben fogyatékosok felsőbb tanulmányokat folytathassanak. — 6. szám. Sebes Gyula : „A módszer és az egyéniség.“ A módszer elválaszthatatlan az egyéniségtől, a módszer maga a tanár. Módszert nélkülöző tanítás ma már el sem képzelhető, ötletszerűen nem lehet tanítani. A tanmenetekről ír Szegedi Tasziló. A tanmenetnek tartalmaznia kell a megrostált, elrendezett tananyagot és annak összefüggéseit más ismeretekkel. Magyar Szemle. XXVIII. kötet. L. Újváry Lajos a diákok körében gyűjtött tapasztalatairól számol be, olvasmányaikat illetőleg. Több fiúiskolában végzett kísérlet eredményeként szerző megállapítja, hogy a fiúk legszívesebben Gárdonyit, Jókait, Mayt és Vernét olvassák. Pannonhalmi Szemle. 1937, 2. szám. Várkonyi Hildebrandt érdekes tanulmányban szól a „Lélektani diagnosztikádról, feladatainak és feltételeinek kérdésével foglalkozik. Evangélikus Népiskola. 1937, 4. szám. Vozáry Sámuel az önfegyelmezésről és a tanulók fegyelmezéséről ír. Első feltételnek tartja a tanulók kézbentartásához, ha az oktató rendelkezik kellő önfegyelemmel. Schrantz Béla a pszichoanalízis és pedagógia érintkezési pontjait keresi. — 5. szám. Kieb- niczky István a világháború után feltámadt országok oktatásügyéről ad közre adatokat. Istenes József az imádkozás-tanítás módját mutatja meg. Horváth Imre gondolkozásra késztető cikke a nemzetnevelés útjában álló akadályokra hívja fel a figyelmet. Néptanítók Lapja. 1937, 3. szám. Páldy Károly : „Az eredményes nevelés feltételei“ címen azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mennyiben ellensúlyozhatja, vagy szüntetheti meg az iskola a gyermek veleszületett, esetleg otthonról hozott rossz tulajdonságait. •—• 4. szám. Ezt a számot a lap fennállásának 70. évfordulóján annak ünneplésére szánta. — 5. szám. Mácsay Károly cikke : „A nemzeti sorsközösség átérzésére való nevelés.“ —• 6. szám. Gyulai
