Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 7. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 326 pontjait sem figyelmen kívül hagyni a versolvasás közben. A költő érzéseinek bonyolult fonala s a szavak mögötti érzelem-hullámzás éppen a forma és belső tartalom művészi egységének nagyszerűségében oldódik fel a teljes kibomlásba. A vers hatásának tehát nagyon fontos tényezője a forma. Ezért a verstanításnál, illetőleg olvasásnál a középiskolai irodalomtanítás keretében is nagy szerepet kell juttatni a formahatásnak. A vers is formaművészet, közelebbről szóművészet, mert a vers elsősorban a szavakban találja meg kifejező formáját. A mondattá, ritmussá fűzött szavakba, a költő ihletett tehetsége ad lelket, szellemet s tölti meg transcendens értékekkel és szépségekkel. Amellett foglalkozni kell a versolvasás útján kapott olvasási élményekkel is, hiszen ennek keretében jutunk birtokába a vers esztétikumának. Ed. Scherrer : Psychologie der Lyrik und Gefühls című munkájában (Zürich- Leipzig, 1935) vizsgálja azokat a lelki mozzanatokat, melyek szerepet játszanak egy-egy lírai vers olvasásélményében. Eredményei érdekesek és számunkra is sok értékes szempontot adnak. Ha csak műélvezésből olvasom a verset, átérzem, vagy helyesebben átélem a versolvasás közben kapott élményeket, de ki nem fejezem. A tanítás keretében azonban ezekről az élményekről számot is kell adni. Ezért a tanárnak megfigyelést kell tenni, mily hatások érték őt egy-egy vers olvasásánál, mi volt az élménye, mik teremtették meg az élményeit, hogyan oldódott fel benne a vers esztétikuma. De ez a megfigyelés ne legyen túlságosan mély kísérleti jellegű, mert akkor öljük meg az élményt, mihelyt azt kísérletezésre használjuk, és túlságos szigorral megokolni próbáljuk. De kisebbfokú önmegfigyelésre mégis szükség van, hogy ezáltal is próbáljunk módokat keresni és tanulni egy lírai vers igazi eredményeket adó olvas- tatására és teljes átéltetésére. Vannak psychologus esztétikusok, akik azt tartják, hogy egy esztétikailag ható vers hasonló tényezők útján hasonlóan értetik meg és életik át minden műélvezésre képes, öntudatos esztétikai alany által. A ható tényezők valóban egyformák, de a hasonló megértés, vagy helyesebben átélés sok körülménytől függ és motiválódik. De hogy lehet fejleszteni, az kétségtelen, hiszen az esztétikai élvezés legmagasabb foka az öntudatos esztétikai alany élvezete, ez pedig mindig fejlődés eredménye lesz. A nevelés szempontjából a versolvasással és átéléssel kapcsolatban számolnunk kell elsősorban a versolvasókkal. Ezeknek általában két nagy típusa van, 1. az a típus, amely érzékkel bír a vers iránt ; 2. az a típus, amely teljesen érzéketlen a vers iránt. Az első típus érzékeny a lírai vers szépségei iránt, könnyen átéli azt, általában keresi és szereti a verseket. A másik típust nem érdekli a vers, nem fogja meg, nem élvezi. Vannak közbülső fokozatok is, a középiskolában minden típussal számolni kell, ezeket meg kell és meg is lehet ismerni. S csak ezen munka után lesz eredményes a versolvastatás élményszerű munkája. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy vannak emberek, tanulók, akik a versben elsősorban a racionális tartalmat keresik és találják meg, ellenben a vers esztétikuma, a líra lelke idegen marad a számukra, a vers művészi hangja iránt érzéketlenek. Ezeket olyan irányban kell nevelni, hogy a vers művészi hangja is élvezet legyen számukra, s a versélmény útján a vers esztétikai szépségeit is meglássák, necsak a racionális tartalmat. Sokat olvassunk szép melódiájü verseket előttük, főleg olyan verseket, amelyeknek felemelő esztétikuma elsősorban a művészi kifejezésben hat ! Ellenben a mély és komoly gondolatokat se öljük meg túlságos esztétizálással. Erre a munkára minden verset közös olvasással, szép művészi előadásban adjuk tanítványaink elé (hanglemezekre kell venni neves előadó- művészek tolmácsolásában a magyar irodalom klasszikus lírai terméseit, a hatás nagy és felemelő !). A tanár Jegyen előadóművész, ha igazi hatást akar elérni, mert jó előadásban a versek melódiája első és igen fontos motiválója az esztétikai hatásnak. .. Kérdezhetné valaki azt is, hogy játszik-e egyáltalában formahatáson kívül más tényező is szerepet a versalkotás esztétikumának átélése terén. Felelhetném azt is, hogy nem, amennyiben az esztétikum — mint azt kifejtettem — nem választható el sem a külső formától, sem a vers belső szellemi, gondolati és érzési élményhullámzásától. Két különféle vers-
