Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 6. szám - Kónya Sándor: Megjegyzések az angol nyelv középiskolai oktatásához
Kónya Sándor : Megjegyzések az angol nyelv középiskolai oktatásához. 255 szerek elvi szempontjainak és gyakorlati eljárásainak az ismeretére, a módszeres eljárásokban nagy gyakorlatra, ezekből következően nemcsak az anyagból való leggondosabb órárakészülésre, hanem az átadás módjainak az átgondolására is. Ezek a követelmények kezdő tanárok munkájának a megítélésében türelmet ajánlanak. A nyelvoktatás felső fokán a művelődésismereti olvasmányok tárgyalásának az oktatás általános és külön második céljához kell igazodnia, s a szerint kell végeznie első helyen a fontosabb tartalmi elemzést, de azután az alakit is olyan mértékben, amilyet az olvasmány teljes megértése megkíván. Egyébként az olvasmányok alapos feldolgozása itt is társalgás formájában történik leghelyesebben. A nyelvoktatás akármilyen irányú munkájában mindig az egész osztályt kell foglalkoztatni. A gyakorlási, válaszadási, kérdezési készséget olyan mértékűvé kell fokozni, hogy lehetőleg minden tanuló kapjon egy-két, a kezdő és haladó fokon több kérdést is, már csak azért is, hogy a diák felelés-számítgatást kiküszöböljük. Ez a cél még ötvenes osztálylétszám mellett is elérhető, de csak a tanár erős és kemény munkájával. A felső oktatási fokon természetesen nem minden órán vihető keresztül. Az órák általános lefolyása más lesz a kezdő és haladó (V—VI. o.) és a felső fokon (VII—VIII. o.), más a gyakorlati, alapvető nyelv- tanulásban, más a művelődésismereti olvasmányok tárgyalásában. A kezdő és haladó fokon uralkodó a nyelvi szempont a gyakorlás elsőleges, a nyelvtani másodlagos, segítő, kísérő, világosító szerepében. A felső fokon uralkodó az angol élet és szellem megismerése; már a nyelvgyakorlás, a társalgás is, nem csökkenő mértékű ugyan, mégis a mögött halad, a nyelvtan pedig itt is csak kísérő, öntudatosító. Az órának a hármas beosztása : a már ismert anyag begyako- roltatása, az új anyag előkészítése és az összefoglalás rendesen megtartható. A begyakoroltatás lépései között vannak : a házi feladat ellenőrzése, szavak és kifejezések kérdezése angol és magyar mondatokban, szavak táblára íratása (ez a legtöbbször egyszerre két tanulóval is történhetik), szövegolvasás, esetleg fordítás. Ez utóbbival az előkészítéskor az iskolában rendesen tisztában van a tanuló, ezért többször helyesebb azt társalgással helyettesíteni. Ott van a begyakoroltatás leglényegesebb mozzanata : a beszédgyakorlatok, a társalgás ; azután nyelvtani jelenségek megbeszélése, ismétlése, újabb, mindig nagyobb számú mondatokkal tovább gyakorlása. Ez az utóbbi munka is tulajdonképpen nyelvtanszerűségtől és gépiességtől mentes élő nyelvgyakorlás, társalgás, amelyben éppenúgy, mint a szöveg alapján való társalgásnak s mint a szó- és kifejezés kérdezésnek lényeges feladata a már tanult szavak ismételt bevonása. Minél- inkább halad előre a nyelvtanulás, annál kisebb területre szorulnak az aprólékosabb lépések, annál inkább az ismeretszerzés és rögzítés, a jellem- és léleképítés, tartalomelmondás, más tudománykörrel való kapcsolatkeresés munkája veszi át birodalmát.
