Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 5. szám - Egyházi és iskolai hírek
Egyházi és iskolai hírek, 238 felett őrködnek. Programmjuk ezen túl inkább csak negatívumokból áll. Az internátusok vezetésével megbízott igen kis számú (rendszerint egy eforus és egy vagy két felügyelő tanár) tanszemélyzet munkája abban merül ki, hogy megvédi a növendékek lelki, erkölcsi tisztaságát, épségét. Óvják őket minden kívülről jövő olyan behatástól, ami ezt veszélyeztetné, és nyesegetik azokat az esetleges helytelen kinövéseket, amelyeket neveltjeiken tapasztalnak. A pozitív értelemben vett nevelést — az iskola munkája mellett — a növendékek maguk végzik. Minden zárt közösségben tapasztalható ilyen önnevelő tevékenység, és ha az a közösség lelkileg egészséges, és érez maga fölött bizonyos korlátozó ellenőrzést, igen elfogadható eredményt ér is el. Vannak azonban szülők, akik ezzel nem elégszenek meg. Megvan az anyagi lehetőségük arra, hogy áldozzanak gyermekeik nevelésére, viszont elvárják, hogy gyermekeik nevelésben részesüljenek. Ilyen szülők keresik a nevelőintézeteket. A múltban úgyszólván csak az egészen előkelő körök részéről nyilvánult meg ilyen érdeklődés és a katolikus egyház, különösen a szerzetesrendi iskolák, hamar ki is használták ezt az érdeklődést. Számtalan protestáns család is ezekbe a kát. nevelőintézetekbe adta gyermekét, mert evangélikus fiúnevelőintézet nem volt. A háború óta egyre nőtt az érdeklődés a nevelőintézetek iránt. Ennek több oka van. A háborúból hazakerült apák nem éreztek magukban elég idegenergiát ahhoz, hogy munkájuk elvégzése után gyermekeik nevelésével foglalkozzanak. A háború óta megszaporodott válások miatt egyre több kiilönváltan élő szülő látja leghelyesebb megoldásnak gyermeke számára az intézeti nevelést. És végül egyre nő napjainkban azoknak a házaspároknak a száma, ahol mind a két fél kereső ember, és egész nap munkában van. Az ilyen szülők szívesebben tudják gyermeküket intézetben, mint kéteserkölcsű nevelőnők vagy kétesegzisztenciájú és nem mindig kielégítő felelősségérzetű „házitanítók“ felügyelete alatt. Tehát ma már a polgári középosztály sem idegenkedik a nevelőintézetektől, sőt keresi azokat. Korunknak ezt a mind hangosabban jelentkező érdeklődő szavát hallotta meg a bányakerület nagynevű püspöke, Raffay Sándor dr. Tíz évvel ezelőtt ő hívta életre a budapesti evang. gimnáziummal kapcsolatos Evangélikus Inter- nátust. A nagyközönség, de talán még a pedagógus körök sem tudják, hogy e szerény cím sokkal többet jelent, mint egyházunknak többi hasonló nevű intézménye. Ez az internátus nemcsak internátus, hanem nevelőintézet. Ennek az intézetnek más a célja, mint a többi evangélikus internátusnak. Ebben az internátusbán egész külön tantestület (1 eforus, 2 nevelőtanár, 4 tanulmányi felügyelő, zenetanárok és nyelvtanárok) munkálkodik azon, hogy az itt lakó növendékekből olyan szellemi elitnemzedéket neveljen, amely hivatva lesz egykor arra, hogy egyházunk és hazánk életében vezető szerepet töltsön be. Ez az intézet most érkezett el első jubileumához : most fejezi be tizedik tanévét. Tíz esztendő nem sok egy intézet életében, különösen olyan nagy- multú iskolák árnyékában, mint egyházunk iskolái, melyek nagyrészt elhagyták már az első centennáriumot is. Mégis az első tíz év után érdemes talán megállni, mert ha másra nem is, arra feljogosít, hogy leszögezzük : Igazolta alapítóját és bebizonyította életképességét. Budapest. Laki Tibor. MafJy ar emléktábla Kufsteinben. A budapesti evangélikus leánygimnázium két tanára, Jeszenszky Ilona és dr. Zelenka Margit nyáron Kufsteinban jártak, s szomorúan látták, hogy az ott szenvedett magyaroknak semmi emlékük nincs, s csupán Rózsa Sándorról tudnak. Jeszenszky Ilona lelkében íogamzott meg a gondolat, hogy az ott börtönben kínlódott Teleki Blanka és Leövey Klára emlékére táblát emeltet. Az ügyben Kufsteinban írt levélre Wagner Károly múzeumi igazgató felelt, s ő vetette fel a gondolatot, hogy minden magyarról emlékezzék meg mozgalmunk. A leánygimnázium SZEMBE-egye- sülete, hazafias szíve megmozdult, s kezébe vette a két tanár vezetésével az ügy intézését, a tanári kar lelkesen karolta ezt fel. A kufsteini városi hatóságtól, tiroli biztonságigazgatótól az engedélyt az iskola a tábla felállítására és a magyar leleplezési ünnepélyre megkapta, húsvétkor pedig dr. Bánkúti
