Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 5. szám - Egyházi és iskolai hírek
Egyházi és iskolai hírek. 2.39 Dezső igazgató személyes kufsteini tárgyalásai annyira megérlelték az ügyet, hogy az emléktábla leleplezése július 10-én megtörténhetik. Ugyanazon a napon, mikor a cellák előterében a magyar és német szövegű tábla leleplezése megtörténik, a Hősök Orgonáján magyar művész, Kapi-Králik Jenő játszik, a kimenő iskc'ás leányok a tiroli ifjúsággal együttes magyar-tiroii estet rendeznek. Az iskola reméli, hogy nagyobbszámú növendéket tud kivinni, s hogy szülők és más hazafias magyarok is csatlakoznak hozzá, s így a kufsteini ünnepély igazán magyar megmozdulás lesz, mely hozzájárul majd ahhoz, hogy a baráti Tirolban jobban megismerjenek bennünket, s többet tudjanak trianoni csonkítottságunkról, mint mostan. Az ünnepség előfutáraként május 3-án a Deák-téri díszteremben a rádió által is közvetített kufstein-ünnepet rendez az iskola a kufsteini foglyok hozzátartozóinak jelenlétében. Itt D. Raffay Sándor püspök megnyitó szavai, az igazgató beszámolója az ügyről, dr. Sikabonyi Antal küliigymin. főkönyv- táros, kufsteini hős unokájának előadása és Basilides Mária, az Operaház örökös tagja énekszámai hangzanak el, a növendékek Jeszenszkyné T. Irén „Két búcsú“j3. kufsteini jelenetét adják elő, továbbá Kapi-Králik Jenő „Magyar visszhangját“ ének- és zenekarral, és szavalattal működnek közre. Ez az estély bizonnyal még inkább fel fogja hívni a figyelmet erre a szép, önzetlen munkára. A debreceni református Kollégium gimnáziumának olaszországi tanulmányútja. A debreceni református Kollégium gimnáziuma a húsvéti vakációban sikerült tanulmányi kirándulást rendezett Olaszországba 32 résztvevővel. A tanulmányút vezetője dr. Kun Sándor igazgató volt, segítőtársai Kornya Sándor és dr. Ember Ernő tanárok. Kísérő tanárok voltak még : dr. Frick József, dr. Salánki József és Gacsályi Géza. A szervezési munka hét évre nyúlik vissza, amikor a mostani VII. osztályosoknak az I. osztályban főnöke volt az igazgató, és megígérte nekik, hogy hetedikes korukban elviszi őket Olaszországba, ha a közbeeső idő alatt 260 pengőt össze tudnak gyűjteni. Az akkori lelkes megajánlásnak eredményeképen sikerült 11 hetedikesnek a kívánt összeget megtakarítani. Csatlakozott hozzájuk a felső osztályokból még 8 tanuló és egy református tanárképzőintézeti egyetemi hallgató, továbbá 12 kísérő tanár, tanárné és szülő. A tanulmányút pontosan 3 hetet vett igénybe. Március 17-én indultunk el Debrecenből, s április 7-én érkeztünk vissza. Az útirány a következő volt : Debrecen—Budapest—Bécs—- Velence—Milano—Genova—Pisa—Róma—Nápoly—Pompeji—Capri—Róma Firenze—Trieszt—Budapest—Debrecen. Rövidség okáért az alábbiakban csak felsoroljuk azokat a látnivalókat, melyeket a különböző városokban megszemléltünk. Első állomásunk Bécs volt, ahol autocar-ral körsétát tettünk a városban, kimentünk Schönbrunnba, a Kahlenbergre és a Práterbe. Másnap este felejthetetlen út után, a Semmeringen, Stájerországon és Karinthián át megérkeztünk Velencébe. A lagúnák városában, melyet magyarok sűrűn látogatnak, két napot töltöttünk, s a Szent Márk-teret és templomot, a Canal Grande palotasorát, a Doge-palotát, Szépművészeti Múzeumot, a Frari-, S. Giovanni e Paolo, S. Maria della Salute és S. Zaccaria-templomokat tekintettük meg, továbbá egy üvegfúvó műhelyt, s kirándulást tettünk a Lidóra. A termékeny Pó-síkságon keresztül megtett út után érkeztünk a legélénkebb forgalmú olasz városba, Milánóba. Itteni másfél napunkat a Dóm, Galleria, Scala- színház, királyi palota, Brera-képtár, Ambrosiana-könyvtár és múzeum, Sforza-kastély megtekintése töltötte ki. Láttuk a világhírű temetőt, gyönyörködtünk a Dóm tetejéről nyíló kilátásban, s felfrissítettük magunkat Európa egyik legmodernebb fedett uszodájában. Genova különösen gyönyörű fekvésével, délvidéki jellegű vegetációjával és gazdagságával ragadott el bennünket. Egynapi tartózkodásunk alatt a Palazzo Rosso képtárát, a gyönyörű fekvésű és művészi emlékekben csodálatosan gazdag temetőt, Dómot és D’Annunziata-templomot tekintettük meg, sétáltunk a hatalmas forgalmú kikötőben, és villamossal körsétát tettünk a város felső peremén. Innen Rómába a tengerpart mentén vezető útunkon csak néhány órára állottunk meg Pisdban, de ez is elég volt a Dóm, keresztelő kápolna és a világhírű ferde
