Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 5. szám - Egyházi és iskolai hírek
Hazai irodalom. 237 Dorosmay János sem leckéztető fölényeskedéssel, sem pedig hangos műfelháborodással nem oktatja ki az olvasót ; kesernyés hangulattal sem tölti meg a könyvét, inkább belső megindultsággal vizsgálja az emberi élet folyását, annak fonákságait, hibáit és tévedéseit. Néha azonban kilép a csendes szemlélődésből, s fabulái között találunk olyanokat is (A Divatos Holló, Hazafisúg, Az Egyesület, Hernyó és Lepke, A Varjak slb.), melyeknek időszerűsége az író bátor kiállására vall. Ezekben a mesékben sok a kortörténet. Sőt azt lehet mondani, hogy a legtöbb meséjének mélyen rejtett értelme a jelen korra vonatkozik ; s ez így helyes, mert a meseíró akkor tölti be hivatását, ha nemcsak általánosan ismert igazságokat újít fel, hanem bemutatja a ma emberének, társadalmának stb. arcképét is. A kortörténeti értékkel biró meséken kívül nagy számmal megtaláljuk a kötetben a minden idők fabuláját is, közöttük sok szép mesét : Magány, Királyoknak sem könnyű, A bölcs Vakondok, Elismerés és Halál, Felfújt nagyságok, Ürgék, A bögyös Galambok, Ideálisták, Az öreg Hecsület és Fiai stb. Bármilyen finom szavakkal mondják is szemünkbe az igazságot, annak íze mégis keserű. Jól tudja ezt meseírónk is, azért az élesre állított helyzeteknél humorral siet elibénk, azután legyőz bennünket. Nem keresett, nem kiizzadt humor ez, hanem a fabuláknak fentismertetett szerkezetében, architektúrájában rejlő Dorosmay-sajátosság. (Méhek és Hangyák, Majmok, A Szamarak bölcsesége, Bűnbak, Jércék és Tyúkok stb.) Az ifjúság is megtalálja a maga meséit a kötetben : Diplomavárás, Hangya a toronyban, Fák, Csigák, Az uj Korsó stb. Csodálatos nevelő hatása van a művészien megírt mesének. Nagyobb helyet kaphatnának a tanítómesék az iskolák olvasókönyveiben. Talán íabulaírénktól is kitelnék egy ifjúsági kötet. Dorosmay Jánosnak előkelő helyet szántunk meseirodalmunkban, akár nagyoknak, akár kicsinyeknek ír. Hadd gyarapodjék fabulaírásunk. Csak arra vigyázzon, hogy szűkszavúsága sohse okozzon homályosságot, tömörsége ne csontosodjék formulává, a stílus egyszerűsége ne forduljon szürkeségre, a magyar zamatot ne cserélje fel sohse aszfaltról szedett kifejezéssel (Ideálisiákból : „Nem bírom“ már ezt a sok szennyet), a szellemességért jó ízlését ne bocsássa áruba, bármilyen csábító és mulattatásra késztető is az alkalom (A Medve audienciája). Mindezeket nem megrovásként mondjuk, mert nincsen arra okunk, csak jelezni akarjuk, hogy Dorosmay Jánosra a magyar meseirodalomban nagy feladat vár, és azt be is fogja tölteni. Azonban már is készséggel és örömmel elismerjük Dorosmay János fabulaírói tehetségét, művészetét ; helyeseljük az utat is, melyen halad. Tömör stílusa, eredeti szerkezete, nemes felfogása, jóízű humora, tiszta látása, világos ítélete hiánytalan egységbe összefonódva új meseformát, gazdagodást jelent irodalmunkban. Dorosmay János avatott meseíró. Szívesen megemlítjük a magyar La Fontaine Társaság erkölcsi és anyagi támogatását is, mellyel a magyar fabulairodalomnak egy tehetséges művelőjét vidéki elszigeteltségéből kiemelte és könyvét kiadta. Sopron. Csanády Sándor. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HÍREK Egy jubileum alkalmából. A magyarországi evangélikus egyház majdnem minden gimnáziumával kapcsolatban létesített internátust, hogy azoknak az ifjaknak is módot nyújtson az iskoláiban való tanulásra, akik azoktól távol laknak. Csekély díjakért, nagy kedvezmények nyújtásával szegény szülők gyermekei számára is biztosítják ezek az internátusok a meleg lakást és a mindennapi kenyeret. Ezeknek az internátusoknak a hivatása tehát az, hogy a velük kapcsolatos gimnáziumok neveltjeinek otthont nyújtsanak. Neveléssel nem foglalkoznak. A növendékek testi szükségleteit elégítik ki, egészségük
