Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 5. szám - Dr. Sziklay László: Egy-két szín ifjúságunk lelki arcából
206 Dr. Sziklat/ László: Egy-két szín ifjúságunk lelki arcából. órákon is volt alkalmam meggyőződni. Vidor Hugo pedig csak azért nem szerepel ezen a listán, mert a könyvtárban nincs meg. Feltűnő, hogy az oroszok és /randák sokkal népszerűbbek, mint a németek. Ez magyarázható egyrészt azzal, hogy mai sznob társadalmunk is inkább tartja „illendőnek“ a tőlünk távol esők olvasását és propagálását, de magyarázható a film hatásával is, amely kétségtelenné válik akkor, ha megfigyeljük, hogy a Hűn és bimhödés nyíregyházi mozibemutatója után az egyik fiú három „ülésre“ azonnal „elolvasta“ (inkább : felfalta) a regényt, —- Tolsztoj pedig akkor kezd a kivételi könyvben szerepelni, mikor Greta Garbo játssza Karenina Annát a város mindkét mozgószínházában. Érdekes az is, hogy a franciák mennyire népszerűbbek mint a németek, akik csak az egy „Német dekameron“-nal szerepelnek. Szinte érthetetlennek látszik fiaink ezen idegenkedése a német irodalommal szemben, ha meggondoljuk, hogy kultúránk mai állapotában eléggé át van szőve német elemekkel. S mégis, a fiúk mint tantárgyat is jobban szeretik a franciát a németnél, a német könyvek magyar fordítása pedig ott porosodik az olvasóterem könyvespolcán. .. És Wells? A „fantasztikumot“ keresik benne. Ugyanaz a kamaszlelkiállapot ez, mint amelyik az őstörténetről vitatkozik, esküszik a majomelméletre, vagy pedig két-háromszor is elolvassa a Jövő század regényét, s elhatározza, hogy ő is ír majd hasonlót a — huszonegyedik századról. A kamasz keresi önmagát, s közben a legelvontabb kérdéseken rágódik, hogy majd tizennyolc-tizenkilenc éves korában meg egyébbel se törődjék, mint a legvaskosabb realitásokkal. Az ú. n. „ismeretterjesztő“ könyvek kivételi statisztikája nem nyújt teljes képet az ifjúság érdeklődéséről, mert a természettudományi könyvek legjelentékenyebb része a „Természettudományi kör“ külön könyvtárában van ; az önképzőkör olvasótermében alig van belőlük egy-kettő, azok is inkább általános érdekűek : életrajzok, stb. Éppen ezért az alább következő adatokból nem szabad azt a következtetést levonnunk, mintha az ifjúságnak nem volna természet- tudományi érdeklődése ; más helyen ezerszer tapasztaltam és tapasztalta más is, hogy a kamaszkor mennyire érdeklődik minden iránt, ami éppen a tudományok ezen ágához tartozik. Az olvasóteremnek e miatt a hiánya miatt ezzel a kérdéssel most nem foglalkozom. Ezek után pedig lássuk az adatokat : A 332 használt ismeretterjesztő könyv közül: Pintér magyar irodalomtörténete 153 ; Révai nagy lexikona 66 ; Illyés Gyula : Oroszország 30 ; Farkas Gyula : Magyar irodalomtörténet 21 ; Babits Mihály : Az európai irodalomtört. 13 ; Karrierek 12 ; Brehm : Állatok világa 9 ; Szekfű : A mai Széchényi, Cholnoky : Hazánk és népünk 5—5 ; Gerevich : Magyar történeti képek 4 ; Huszár : Felelős-e Magyarország. . . 3 ; Schöpflin Aladár : Írók. . ., Cinquecento festészete és szobrászata, Híres zenészek, Edison, Híres feltalálók 2—2 ; Holbein : Üj világ, br. Podmaniczky : Az alföldi vadászok tanyája 1—1. Pintér irodalomtörténetének nagy népszerűsége nem tisztán a spontán érdeklődés eredménye. Csaknem kizárólag hetedikesek és
