Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 4. szám - Belföldi lapszemle
188 Belföldi lapszemle, BELFÖLDI LAPSZEMLE Országos Tanáregyesületi Közlöny. 3. szám. Semethay József a szótanulás ellenőrzésére tervezett, salgótarjáni reálgimnáziumban folyó kísérletekről, számol be, ,,A latin szókikérdező pont dolgozatokéról. Évente 20—30 pont dolgozatot íratnak. Dr. Mező Ferenc berlini olympiai emlékeit eleveníti fel. 4. szám. Marczell Ágoston a hősi halált halt tanárok emlékművének leleplezését írja le. Dr. Happ József a ,,Figyelőében a gimnázium első két osztályába bevezetett osztályfőnöki órákról szól. Az újítást mindenki nagy örömmel üdvözölte, annál nagyobb meglepetéssel hallják most, hogy az osztályfőnöki órát csak erre a két osztályra akarják korlátozni, pedig legnagyobb létjogosultságuk éppen a III—IV. osztályban lenne. Fölveti a gondolatot, hogy szükséges-e az osztályfőnöki órák anyagának olyan szigorú korlátozása, mint az a kiadott utasításokból kitűnik. Dr. Girsik Géza cikke : „Az ostiai magyar diáktábor.“ — 5. szám. Dr. Hári Ferenc : „A humanisztikus képzés mai helyzete Németországban.“ Kezdő fokon németről latinra fordítás nincs. Dolgozatokban is latinról németre fordítanak. Ennek a módszernek ellenzői azt mondják, hogy a nyelv struktúráját csak anyanyelvből történő fordításból lehet megismerni. Németország a görög-római lelket közelebb érzi magához, mint valaha, bár a leszállított óraszám miatt magát a humanisztikus oktatást válságba jutottnak látják. Dr. Méhes Gyula „Pereg a film az iskolában“ című cikkében az oktatófilm hasznáról ír, és diákjainak erről összegyűjtött megfigyeléseit közli. Kell, hogy minden iskolának legyen külön gépe. A tanulók észrevételei, viselkedése mind azt mutatják, hogy az oktatófilm bevezetése új korszakot jelent az iskolában. A „Figyelőében Dr. Harsdnyi István közli észrevételeit az ellenőrző értekezletek titokban tartásáról. Szerinte a pedagógia nem tűri az álutakon járást. Diákjainkat rá kell arra nevelni, hogy a tényekkel szembe tudjanak nézni. Különösen kis városokban, ahol a diáköngyilkosság ismeretlen fogalom, kár erre fölhívni az ifjúság figyelmét. Dr. Farkas László „Budapest kiránduló vonatait“ ismerteti. Kardeván Károly a „Testnevelésében megjelent, Demény Károlvtól származó cikkel száll vitába, szeretné, ha a tanári munka fölött nem törhetne pálcát minden kívülálló. Magyar Középiskola. 1936, 10. szám. Bognár Cecil „A gyermek .és a környezet“ c. cikkében a családi, iskolai és internátusi nevelésről ír. Említi' a nagyvárosi, kisvárosi és falusi gyermek különbségét. Iskolás gyermek részére legmegfelelőbbnek tartja, ha falun vagy kis városban nevelik. Agárdi László „Az iskolai felügyeletről“ beszél, az iskolafelügyelő jellemző tulajdonságainak a szaktudást, jó modort és emelkedett erkölcsi felfogást jelöli meg. — 1937, 1. szám. „A nevelés és három tényezője“ címen Zibolen Endre először a kollektív neveléssel foglalkozik, majd áttér a családi, iskolai és internátusi nevelésre. Nevelés szempontjából legideálisabb hely a család, ahol az egyéni és kollektív nevelés egyensúlyba kerül. Az internátusi nevelés nem kedvez az egyéniség fejlődésének. A gimnáziumban tagadhatatlanul az értelmi nevelés áíl középpontban, de előmozdítják az érzelmi és akarati nevelést is. Magyar Művelődés. 1936, 4—10. szám. Kemenes Illés „Nemzetnevelésünk nevelőműnkánk központjában“ címmel igaz magyar aggodalommal ír a magyar nevelő feladatáról, aki ezekben a veszedelmes időkben vártán áll a nemzetietlen áramlatokkal szemben. Protestáns Szemle. 12. szám. Draskóczy István cikke : „Valláspedagógiai feladatok.“ Érdekes fejtegetéseiben a kérdést gyakorlati oldaláról fogja meg. A modern vallástanítás követelményeiről szól. Megszívlelendő például kis táblázatban közli tanítványainak névtelenül beadott véleményeit az imádkozást illetőleg. Pannonhalmi Szemle. 5. szám. Dr. Bánhegyi Jób „Testalkat és jellem“ címen pedagógust is érdeklő tanulmányt közöl á különböző testalkattípusokról és ezeknek hatásáról a lélek és jellem konstrukciójára. Nevelésügyi Szemle. 1. szám. Gazdag tartalommal megjelenő közlöny.
